58
G
yakori beszédtéma isko-
lánkban, a folyosón, szü-
lői esteken, udvaron,
utcán: „Eleget tanítanak ebben
a Waldorf iskolában”?
Ez a kérdés bárhol elhan-
gozhat és el is hangzik. Aján-
lom mindenki szíves figyel-
mébe a Nők Lapja folyóirat
36. számát (2011. szeptember
7.), 63. oldal: Matek a szabad
ég alatt c. cikkét. Oravecz Éva
Csilla írása nyomán tekint-
sünk szét a világban a teljes-
ség igénye nélkül! A cikk fel-
használja a Pisa (nemzetközi
tanulói
teljesítménymérés)
adatait.Az értékelésből kitű-
nik, hogy a magyar oktatási
rendszer elsősorban a lexikális
ismeretek elsajátítására helyezi
a hangsúlyt a megszerzett
tudás alkalmazása helyett.A
távol-keleti országok, Kína,
Japán, a rangsor élén halad-
nak, őket szorosan a finnek
követik, mi, magyarok pedig
a 20.-30. helyen teljesítünk.A
cikk kiemeli a kínaiak oktatási
szokásait, pl.: a hosszú nyári
szünet ismeretlen, a hétvégék
sem szabadok, a tanulási idő
estébe nyúlik, nincsenek olyan
foglalkozások, amelyek ne az
alaptantárgyakhoz kapcsolód-
nának, kevés időt szánnak a
sportra is. A Pisa felmérések
bizonyítják, hogy „nem csak
magolnak”, de jól használják
ismereteiket. A „nincs tehet-
sége hozzá” formulát elutasít-
ják, szorgalmas gyakorlással
mindenki jól teljesíthet. Az
ázsiai sikerek titka: „Sok tanu-
lás az iskolában, sok tanulás
iskola után.” A Yale Egyetem
kínai származású professzora,
Amy Chua írt egy könyvet
„Az anyatigris harci himnu-
sza” címmel. A kínai nevelési
elveket dicséri és ajánlja, hogy
az anya erős, szigorú és sokat
követelő legyen.Mielőtt tovább
mennénk a cikk alapján, közzé
teszek egy 2009-es Pisa-test
eredményt.
Természettudományos
felmérés eredményei:
1. Shanghaj 575 pont
2. Finnország 554 pont
3. Hong-Kong 549 pont
22. Magyarország 503 pont
Olvasási eredmények:
1. Shanghaj 556 pont
2. Korea 539 pont
3. Finnország 536 pont
26. Magyarország 494 pont
Matematika:
1. Shanghaj 600 pont
2. Szingapúr 562 pont
3. Finnország 541 pont
29. Magyarország 490 pont
Amint látjuk, Finnország ott
van az élmezőnyben. Mi a tit-
kuk? Itt találkoztam a Waldorf
pedagógia általunk is alkalma-
zott elveivel. „A matematikai
fogalmak elsajátítása egysze-
rűbb, ha nem papír-ceruza
módszerrel közelítünk, hanem
mondjuk, ha saját kezünkkel
ölelünk meg egy fát, és mér-
jük meg annak kerületét.” Ez a
szabadtéri matematika ötlete.
Svéd eredetű, de mint tudjuk,
lehetne Waldorf is. Követ-
kező meglepetés: a finnek
nem hisznek a dolgozatírás
értelmében, nem hisznek a
versenyben sem. Más: „Finn-
országban olyan kurták a tan-
órák, mint a nappalok.” – írja
a cikkíró. A sok házi feladatot
sem ismerik. Szerintük napi
egy óra tanulás is elegendő,
hogy valaki jó tanuló legyen.
Vagy, Waldorf iskolákban is
bevált szokás: Finnországban
ugyanaz a tanító vezeti az osz-
tályt elsőtől hatodikig, hogy a
tanárnak legyen ideje megis-
merni az osztályt és megta-
lálni a nekik megfelelő oktatási
módszert. Itt jegyezném meg,
a fenti mondat válasz lehet
arra a kérdésre, hogy mitől
más és más minden Waldorf
iskola vagy akár osztály.A cikk
a végén lerántja a leplet a „tit-
kokról”. Két eltérő módszer-
rel találkoztunk, mindkettő
sikeres. Mindkét világrészben
a tanárok minőségét emeli
ki a cikk. A skandináv orszá-
gokban és Ázsiában is igen
magas az oktatók presztízse.
Mi az üzenet házunk tájára?
– kérdezhetné bárki. Az, hogy
küzdjünk tovább! Én heroi-
kus küzdelmet érzek magam
körül, legyen az gazdasági
kérdés, épület, pedagógia,
tanárszemélyiségek,
orszá-
gos hangulatok és állapotok.
Versengés vagy egyenlőség?
Az alábbi célkitűzést tet-
tem magam elé a nyáron egy
beszélgetés kapcsán: úgy is
lehet dolgozatot íratni, hogy
akiknek nem sikerül, írhassa-
nak újat. Nem megállni, hogy
Pedagógiai kitekintés
