Cseh Tamás szobra
Budapesten, a Gellért téren
Fotó: Derzsi Elekes Andor, (Budapest, 2013 |
Creative Commons
)
Bob Dylan and the Band
Dióhéjban
Most mindenki jöjjön
Akármerre jár
Ugye de nagy a víz
És dagad az ár
Mire a mán
A holnap túllapoz
Ez a rend
Semmit sem számít
Az elsőkből akkorra
Utolsó lesz
Mert új idők váltják a régit
Bob Dylan
A történelem során nemze-
dékek váltogatják egymást
és mindegyiknek megvan a
maga feladata vagy
küldetése.
Az egyiknek hont kell foglal-
nia, a másiknak megtartani,
megvédeni. Vannak, voltak,
akik romboltak, akik építet-
tek. Például a II. világháború
után, Európában, a katonák
nemzedékét az újjáépítők
serege váltotta, házakat,
hidakat, országokat kellett
felépíteni. Az 1950-es, -60-
as évekre kialakul egy másik
nemzedék. Ők már a „készbe”
születtek. Van idő és lehető-
ség újra észrevenni az élet és
a teremtés különlegességét,
ez a művészet. Számos ága
ismert, mi most a Vízöntő kor
egyik hangos jelenségével, a
rockzenével
foglalkozunk.
Sorolható-e ez a zene a művé-
szetek közé? Ha kiiktatjuk az
eliparosodott, pénzdiktálta
könnyűzenét (ami sose volt
rock), eljuthatunk a műfaj
értékeihez. Hogyan tehetjük
meg ezt manapság? Szűkít-
sük a kört Magyarországra.
A rádióban, televízióban
csak elvétve található olyan
műsor, ahol a rockzene meg-
ismerhető. Joggal kérdezhet-
nénk, miért került ily hátrá-
nyos helyzetbe ez az irányzat?
Ma óriási üzletté vált a zené-
lés, szinte minden gyerek kap
manapság gitárt, s hozzá erő-
sítőt, jól működő zenei képzés
folyik, sok a „zenész”, sok a
„zeneszerző”, sok a „szöveg-
író”. Jól meg lehet élni ebből
és a divat kiszolgálja a felhí-
gult „zenét”. Természetesen
megszületnek a tehetségek
is, akik ma is komoly dolgo-
kat alkotnak, őket is igyek-
szik a péppé gyúró gépezet
feldolgozni, van akit sikerül,
van akit nem. Nos, a „nem”
már közelítést jelent a rock-
zenéhez. Nem követi a diva-
tot, nem könnyen elérhető,
nem könnyen elénekelhető,
és így tovább. Fellelhető élő
klubokban, oda el kell zarán-
dokolni, a külföldi előadók
koncertjei azonban nagyon
drágák. Egy mai átlagember-
nek oda kell figyelnie, hogy
49
az éves koncertprogramokból
melyiket választja. A rock-
zenével mindig szembe állít-
ják a komolyzenét. Minden
kornak megvannak a maga
zsenijei, akiket klasszikus
zenészeknek tartunk, ők a
„komolyzenészek”. Kiállták
az idő próbáját, halhatatlanná
váltak. A mai kor zsenijeire
is ez az út vár. A Vízöntő kor
szélesre tárta kapuját, elektro-
nikus sugárzást biztosít a kor
Mozartjainak és Beatleseinek.
Vannak ma is „komolyzené-
