68
gek és a klasszikusok, Radnóti,
Petőfi…, de nekem huszonhat
kell. Akkor egyszer csak meg-
történik a „Rátalálás”. Magam
sem tudom, hogy jelent meg
a felirat: macsed.csillagkapu.
hu. Itt várt a csoda. Kántorné
Szegedi Gizella Irma csodála-
tos csillagversei kerültek elém.
Végigolvastam az összest,
mindenkinek találtam egy-
egy részt, másodszor már
úgy olvastam, ezt Hangának,
ezt Péternek és így tovább.
Boldog voltam, hogy ezeket a
gyönyörű gondolatokat fogják
recitálni a következő tanév-
ben. Rátaláltam, köszönöm!
Hogy ezt a cikket megír-
tam, nagyban köszönhető
annak, hogy „Rátaláltam”
egy könyvre, Alan Combs és
Mark Holland művére, címe:
Szinkronicitás.
A gondolataimat indító
mondatok:
„A logika helyett az intuició
halk suttogására figyeljünk,
és humorérzékünkre támasz-
kodva, alázatosan füleljünk.
Táncolnunk, vagy játsza-
nunk egyre megy, a lényeg,
hogy egyszerre lazán és
fegyelmezetten tegyük, amit
tennünk kell. Nyissunk kaput
a ráérzéseinknek, tárulkoz-
zunk ki a környezetünknek,
hogy felvegyük a ritmusát, a
dallamát, a tragédiáját és a
humorát. Táncolni annyit tesz
hát, mint beleolvadni a min-
denség ritmusába, s létünk
célja e tánc maga”.
Rátalálás hangra, ritmusra
néptánc
furulyaszó
