Részletek a Waldorf-tantervből

Az alábbiakban részleteket olvashattok a horzontális tantervből, melyeket Skarka Cili, Kovács Klaudia és Freigang Krisztián választottak ki, a teljes tantervi javaslatot pedig egy külön linken osztottuk meg a 2019. február 18-i hírlevelünkben.

Cili:

„A Waldorf oktatás vállalja a gyermekek valós életre nevelését. Rudolf Steiner 1919-ben kiemelte annak fontosságát, hogy ne lépjen a világba Waldorf iskolából olyan diák, aki legalább a villamos alap működési elveit nem ismeri. Ami az ő idejében a villamos és a telegráf volt, az ma az internet, számítógépek, okostelefonok és a mesterséges intelligencia. Oktatási szempontból a technológia elítélése nem lehet a cél. A cél az, hogy a tanulók etikusan, érdemben tudják használni ezeket az eszközöket. Azonban ahhoz, hogy ezt elérje a Waldorf oktatás, fontos, hogy elsősorban maga a szülő és tanár megértse mindezeket. Ha előítéletek nélkül és gondosan megvizsgáljuk a technológiát, minden lépésében megtaláljuk ezek pontos tükörképét az ember fizikai, érzelmi, szociális és intellektuális világában.

[…]

Az iskola és az oktatás célja a tanulókat önálló döntésre képes emberekké nevelni. A társadalom digitális átalakulásához olyan emberekre van szükség, akik saját maguk gondolkodnak, önállóan döntenek és cselekszenek. Ezt a gyerekek elsődlegesen az osztályterem szociális közegében tanulják meg, a párbeszédek által és a közvetlen együttlét által. A tanulás a fej, a szív és a kéz harmonikus együttműködése által következik be. Az agy a kapcsolatok szerve, fejlődéséhez szükséges a testi aktivitás és a minket körülvevő környezet saját, valós megtapasztalása.”

Klaudia:

„A média fogalma: ebben a tantervben három különböző szintet különböztetünk meg a médiával kapcsolatban:

1. A média-tartalom, amelyet tartalomnak veszünk (például egy regény tartalma).
2. A média típusa, a folyamat, amely által valamit kommunikálunk vagy bemutatunk (szöveg, kép vagy hang).
3. A média hordozója, az anyag, amelyen keresztül a kommunikációs vagy bemutatási folyamat megtörténik (könyv, újság, e-könyv, okostelefon, számítógép, stb.).

Az együttes média-kompetenciába nemcsak a média-hordozók gyakorlott használata tartozik bele, hanem a médiaszövegek, hangok és képek helyes értelmezése is. A média-oktatás tehát több területből áll: média tartalom, különböző média típusok és média hordozók. De az oktatást nem csak azok a képességek irányítják, amelyekre azért van szükségünk, hogy kiválasszuk a tartalmat, működtessük az eszközöket, és boldoguljunk a különböző média típusokkal, hanem figyelembe kell vennie a gyermek és a fiatal fizikai és érzelmi fejlődését is. Nélkülözhetetlen tehát, hogy a média oktatásról való gondolkodást megelőzze a fejlődéslélektani szempontok figyelembe vétele, és az ember lényének megértése. A növekvő emberi lénnyel kell kezdenünk, amikor meghatározzuk, milyen szinten van értelme bizonyos készségeket megtanítani a gyermeknek a média kompetencia területén belül.”

Krisztián:

„Ahogy a tanterv többi részénél, itt is fontos látnunk az egész folyamat ívét, hogy honnan indul és hová fog eljutni, mert enélkül nem fogjuk érteni, mi történik a gyermekkel az iskolában vagy hogy miért „nem halad a korral” ez a pedagógia.

Ez pedig azt jelenti, hogy a médiaérettséget egészen kisgyermekkortól kezdve, a gyermek életkori sajátosságai és szükségletei alapján, lépésenként építjük fel, és ezek a lépések, amint a mozgásfejlődésnél is, nem hagyhatók ki, nem cserélhetők fel.

Attól kezdve, hogy az ujjukkal kötnek és más kézműves munkákat folytatnak az alsóbb osztályokban, az elektronikán és a számítógépes logikai szerkesztéseken keresztül a felső tagozaton, a diákok a technológiai jártasságukat fejlesztik kreatívan és a valós világban. A kötés azért is érdekes és fontos, mert ez a programozott technológia legkorábbi formája – a sima/fordított sorrendje a bináris kód utasításaival egyezik.

A Waldorf oktatás arra törekszik, hogy a diákok etikus és magabiztos felhasználói legyenek a technológia széles skálájának, miközben felismerik a technológia történelmi, társadalmi és biográfiai aspektusait.

A cél az, hogy a Waldorf oktatás képessé tegye a gyermekeket és fiatalokat annak a technológiának a teljes körű alkalmazására és tulajdonba vételére, amely körülveszi őket, és amelyet használnak. Annak érdekében, hogy ez megvalósuljon, a tanulóknak szükségük van segítségre, hogy megértsék a technológiát a legbensőbb lényegében, és elsajátítsák ennek a technológiának az irányítását, teljes mértékben figyelembe véve az ebben jelenlévő emberi tényezőt.

Annak érdekében, hogy a technológia használatával járó etikai, kulturális és szociális kérdéseket kezelni tudják, a gyermekeknek szükségük van segítségre ahhoz, hogy egy egészséges ön-képet alkossanak magukról és megérezzék mások szükségeit, igazi kapcsolatokon keresztül.

A médiaoktatás tehát két kérdésen alapul:

1. Mire van egy gyermeknek szüksége ahhoz, hogy korunk technika és média által befolyásolt világában fizikailag és mentálisan is erős felnőtt váljék belőle?
2. Hogyan tanulja meg egy gyermek a média világának megértését és az eszközök észszerű használatát?”