Az a feladatunk, hogy a gyermek környezetében olyan hatást fejtsünk ki, hogy egészen a gondolatokba és érzületekbe menően a jót, az igazat, a szépet és a bölcset utánozó lénnyé lehessen.
Vizy Péter • kézműves tanár
Budapesten születtem 1972. május 13-án, a famunkákhoz vonzódásom azonban csak későbbi eredetű. A gimnazista éveimhez kötődik, amikor gitározni tanultam, és saját gitárt akartam készíteni. Ez vitt abba az irányba, hogy érettségi után elvégezzek egy 2 éves bútorasztalos szakiskolát. Ezután néhány nagyobb asztalos vállalatnál próbáltam megtalálni a helyem, de az ottani munkákban kevés örömöm leltem. „Igazi” fa helyett többnyire csak préselt, ragasztott forgácslapokból állítottunk össze irodabútorokat. Nem ezért tanultam fával dolgozni, így ideiglenesen felhagytam az asztalossággal. Elkezdődött egy útkeresés. Váltásként két évig dolgoztam színházi technikusként (világosítás, hangosítás) egy pesti színtársulatnál. Hasznos tapasztalatokkal teli, nagy élmény volt a színészvilágba való betekintés és az előadásokkal járó utazások a csoporttal. Ezzel párhuzamosan pedig, már a gimnázium óta együttesekben gitároztam. Havonta többször felléptünk kis klubokban, időnként nagyobb fesztiválokon is, ahol esténként a 60-as, 70-es évek blues rock zenéjét játszottuk. Közben hiányzott a famunka, ezért újra beálltam egy nagy asztalos céghez. Az eredmény sajnos ismét monoton szériamunka volt, többnyire bútorlapokkal. És ekkor jött a nagy váltás!
Édesapám, aki a Gödöllői Waldorf Iskolában osztálytanító immáron több mint 14 éve, éppen akkoriban végezte Németországban a Waldorf tanárképzést. Egy szabadságom alkalmával meglátogattam őt, ekkor ismertem meg ezt a pedagógiát és az ottani kézműves szakot. Mindez 1996-ban történt. Láttam az ott készült remek fafaragásokat, a lenyűgöző absztrakt szobrokat, meg az iskola asztalos műhelyében készült gyönyörű aszimmetrikus formájú fabútorokat. Rögtön azt gondoltam: „Na, annak idején valami ilyesmiért tanultam fával dolgozni!” Itthon a munkám azonnal felmondtam, és jelentkeztem Wittenbe a négy éves Waldorf tanárképzésre, ahol aztán 2001-ben elvégeztem az osztálytanító és kézműves szakot. Kézműves tanárként fő területeim a fafaragás, agyagozás, asztalosság és kőfaragás, de jó alkalmam volt belekóstolni a korongozásba, rézművességbe és a kovácsolásba is. Ezután még egy évet töltöttem Wittenben, hogy tovább képezzem magam. Feljártam az iskola műhelyébe faragni, látogattam a közelben fekvő német Waldorf iskolák kézműves tanárait és óráikat, és dolgoztam a Choroi hangszerépítő műhelyben, ahol hárfákat és xilofonokat készítenek.
Hazatérésem után, 2002-ben a solymári Fészek Waldorf Iskolában kezdtem el tanítani kézműves tanárként közép és felső tagozaton. Izgalmas kihívást és remek tapasztalatot jelentett az ott eltöltött 6 év során a faragóműhely kiépítése és vezetése. Időközben aztán egyre több személyes szál kezdett kötni a Gödöllői Waldorf Iskolához. Édesapámon keresztül a gödöllői tanárok és a szülők közül is sok kedves ismerősre tettem szert. Igen megörültem hát, amikor felkértek, hogy csatlakozzam a csapathoz kézműves tanári minőségemben is. Itt már egy nagyobb műhelyteremben és komolyabb felszereltség mellett folytathattam a munkámat. Nos, így történt, hogy faragótanárként 2008 óta már a gödöllői diákokból igyekszem embert faragni.