Az a feladatunk, hogy a gyermek környezetében olyan hatást fejtsünk ki, hogy egészen a gondolatokba és érzületekbe menően a jót, az igazat, a szépet és a bölcset utánozó lénnyé lehessen.
Vízkereszt
A karácsonyi ünnepkör a 12 Szent Éjszakával Vízkereszt (január 6.) napjával ér véget. Epiphania Domini (az Úr megjelenése) annak az emléke, hogy a világ Üdvözítője ez alkalommal nyilvánította ki magát, és vált valósággá a pogányok előtt. A görög egyház az V. századig Jézus születéséről és megkereszteltetéséről emlékezett meg ezen a napon. A nyugati kereszténység ekkor ünnepli a háromkirályokat, akiket az evangélium napkeleti bölcsekként említ (Gáspár, Menyhért, Boldizsár). A Próféta jövendölése alapján egy fényes csillagtól vezérelve érkeztek Betlehembe, hogy hódoljanak a Gyermeknek, aranyat, tömjént és mirhát ajándékozva neki.
Ezt az ünnepet is más-más módon tesszük átélhetővé iskolánkban a kisebb és nagyobb gyerekek között. A kisebbek egy csoportja elsétál a nem túl távoli patakhoz, hogy hozzon az életet adó vízből. Ezalatt egy másik csapat begyújtja az udvari kemencében a tüzet. Összegyűjtik az ádventi koszorúkat a termekből és a közös terekből, s elégetik a kemencében. Üszkös ágaikat, gallyacskáikat az „életvízbe” dobják, és ezekkel a „szénceruzákkal” írják föl az ajtók fölé szertartásosan az évszámot, meg a G * M * B kezdőbetűket. Ez a házszentelés régi szokásának megfelelő hagyomány őrzi folytonos vágyunkat, hogy házunkat (fizikai testünket) szellemiség hassa át.
