Portfólió

Részlet Türkössy Szilárd: „A portfólió bevezetése a Gödöllői Waldorf Iskolában” c. cikkéből

(Megjelent a Dióhéj 2009. Márton napi számában)

„…a portfólió lényege (…) egy előre meghatározott munkafolyamat, amely egy bizonyos időintervallumot ölel fel. Egy témát kell kidolgozni tulajdonképpen a diáknak, s ebben a tanár segítőként van jelen. Maga a témaválasztás – az előzetesen meghatározott területen belül — teljesen a diákra van bízva: szabadon választja meg, hogy az adott területen belül mit szeretne kidolgozni. A kereteket, az értékelési szempontokat pedig közösen, diákok és tanáruk határozzák meg előre. Tehát mindenki tisztában van vele, mit, mikorra és hogyan kell majd elkészíteni, valamint milyen szempontoknak kell megfelelni. Az azonban, hogy ezen belül ki milyen eszközökhöz nyúl, hogyan építi fel a munkáját és hogyan kivitelezi, teljes mértékben az egyéni szabadságra és kreativitásra van bízva. Ilyen módon abszolút egyéni utakat járnak be a gyerekek, és egyéni munkák készülnek el. Erről a munkáról azután (közben) egy dokumentáció készül, mondjuk 20-30 oldalban (ennek jellege szintén tükrözi az egyéni képzelőerőt), végül következik egy visszatekintés és értékelés, majd egy szóbeli előadás zárja az egészet, meghívott vendégek előtt (szülők, diáktársak, tanárok, barátok). Mondhatná valaki, hogy ez nagyjából fedi a 12-ikes éves munka fogalmát. Mégsem ugyanarról van szó! Itt ugyanis egy év alatt több portfólió is készül, vannak formai és tartalmi különbségek, melyek között talán a legnagyobb az értékelés mibenléte. Először is, a diáknak vissza kell tekintenie saját munkájára, arra, hogy mi történt, hogyan történt, mennyiben valósította meg előzetes terveit és mennyiben nem, ennek mik az okai, ill. mit tanult az egészből és nem utolsó sorban arra is rá kell tekintenie, hogyan tanult. Ebből rögtön következik, hogy rálát arra, milyen hibákat követett el, azokat hogyan tudná elkerülni legközelebb, mit tudna másképpen csinálni legközelebb, ill. mi az a mód, ami neki egyénileg a munka elkészítésében a legjobb, leghatékonyabb. Rálát azokra az oldalaira is, amik erősségekként jellemezhetőek, ilyen módon önbizalmat és erőt adnak, lelkesítenek a további munkára, a gyengeségek „kijavítására”. Az értékelésben pedig saját maga is részt vesz (önértékelés), de diáktársai és tanárai is. Mindenkitől kaphat olyan gondolatokat, melyek által jobban megismeri saját magát, esetleg addig fel nem fedezett tulajdonságai is tudatosulhatnak. Mindeközben a tanár nem meghatároz, hanem csak segít, párbeszéd útján támogatja a diák önálló munkáját, és közben folyamatosan lehetősége van az informális értékelésre, ilyen módon nem szummatíve, hanem formatíve értékel, vagyis nem „beskatulyáz”, esetleg a gyerek lényét ítéli meg, hanem mindig csak felhívja a figyelmet a dolgokra, gyakorlatilag megbeszéli, jellemzi mindazt, ami történik. Ezzel tehát óriási váltásra nyílik lehetőség az eddigi értékelési gyakorlat tekintetében is. Nem is beszélve arról, hogy közben a tanár is rengeteget tanul, hogy csak egyetlen egyet emeljek ki: a diák lényéről nagyságrendekkel többet tudhat meg, mint egy frontális osztálymunka közben, ilyen módon sokkal jobban meg tudja határozni azt a módot, ahogyan ő egy-egy diákjának segíteni tud, ráláthat arra, hogy mire van szüksége az adott diáknak egyénileg!

Rögtön kiderül, hogy itt nem is annyira a dokumentáció létrejötte, mivolta vagy a szóbeli előadás a lényeges, hanem mindaz, ami közben történik, amit nem is lehet dokumentálni. Olyan változásokon mehet át diák és tanár egyaránt, melynek feltétlen pozitív hozadékai lehetnek, ha a módszert megfelelően és őszintén alkalmazzák. A lényeg tehát a párbeszédben való tanítás-tanulás, az informális és a nem-formális tanulás (a diákok egyéb csatornákon érkező, „mellékes dolgokból”, ill. egymástól is tanulnak; az újabb kutatások ezeknek igen nagy jelentőséget tulajdonítanak a valódi és használható tudás megszerzésében), valamint az értékelési gyakorlat megváltozása, nem is beszélve a pedagógiai paradigmaváltásról és a diákok sokkal nagyobb részvételéről a saját tanításukban.”

A témáról bővebb információ az alábbi, letölthető cikkekben:

Türkössy Szilárd Portfolió tapasztalatok – Dióhéj 2010 János-nap

Türkössy Szilárd A portfólió bevezetése a Gödöllői Waldorf Iskolában Dióhéj 2009  Márton-nap