Az a feladatunk, hogy a gyermek környezetében olyan hatást fejtsünk ki, hogy egészen a gondolatokba és érzületekbe menően a jót, az igazat, a szépet és a bölcset utánozó lénnyé lehessen.

Rudolf Steiner

Nyári Akadémia

waldorfház_logoAz idei továbbképzések átfogó témája:

A jelenségtől az összefüggésekig (A lényeg megismeréséig)

.

Az előkészítés során a tavalyi képzés központi kérdését vizsgáltuk új megközelítésben: miként lesz korszerű a Waldorf-pedagógia?

Tavaly azt vizsgáltuk, hogy mi segít egyensúlyt teremteni égi és földi erők, a szellemi és a fizikai erők között. Idén figyelmünket e két erőt kiegyensúlyozó, középen álló emberre irányítjuk. Az egyensúlykeresést a múlt-jelen-jövő időáramába helyezkedve – a múltból a jövőbe haladó és a jövőből felénk érkező időáram között, a jelenben álló ember megközelítéséből – keressük.

Azt kutattuk, mi a(z emberi) moralitás alapja? Milyen alapállást képvisel a tanár? Hogyan alapozhatjuk meg a morális nevelést?

Hogyan kapcsolható össze a pedagógiában az emberiességgel áthatott tudomány, illetve a tudománnyal és a vallással összekapcsolódó művészet?

A történelem és a gyermek fejlődésének folyamataira szimptomatológiai megközelítésből tekintünk rá. Ennek alapját Markus Osterrieder és Frisch Mihály tudományos kutatásai és Tobias Richter tantervkutatása adja. Mindhárman a szimptomatológia megközelítéséből vizsgálja az érintett témákat. A történelem és az egyes ember szintjén törekszünk az emlékezés-elalvás és a felejtés-felébredés összefüggéseit érzékelni és felismerni.

A múltból következő és a jövőt előkészítő „jelenben lét“ állapotát, és a jelenség, a jelenlét és a jelenségek világát próbáljuk megközelíteni a szipmtomatológiai szemlélettel és a kutatások példákon keresztül történő bemutatása által.
Milyen módokon figyelhetjük meg a jelenben zajló eseményeket, jelenségeket? Mi olvasható ki a jelen eseményeiből, szimptómáiból? Mi tekinthető a múlt következményének és a jövő hívásának (feladatok, követelmények, lehetőségek)?

Szeretnénk foglalkozni a gyerekek és a világ kapcsolatának az utóbbi évtizedekben tapasztalhat változásaival, annak pedagógiai következményeivel és követelményeivel. (Lásd: Pedagógiai kihívások ma, mint nagy esély)

A konferenciatémát így három területen keresztül tárgyaljuk:

  • a társadalmi szinten Közép-Európa történelmének antropozófiai megközelítésén keresztül;
  • folytatva a tavaly Roberto Trostlival elkezdett munkát a konferenciamunka elmélyítéséről – az iskolai élet és az együttműködési területeinek vizsgálatával;
  • és a tanulók világában a Waldorf-pedagógia hátterének és módszertanának elmélyítése által.

A társadalmi szintet a nagyelődásokban; az iskolai élet, együttműködés területét elsősorban a művészeti foglalkozásokban; a tanulók életének területét a szakcsoportokban feldolgozva. Ahogy a tavalyi évben a természettudományos megközelítés állt a középpontban, úgy ebben az évben a társadalomtudományokat helyezzük előtérbe.
A munka alapjául Rudolf Steiner Általános embertan, mint a pedagógia alapja című művének 7. és 8. fejezete szolgál.

A következő előadások látogathatóak szülők, érdeklődők számára is (jelképes összeg hozzájárulásával), szeretettel várunk mindenkit!

Június 29, vasárnap

17:00 – 18:15: A kisgyermekkor és az ifjúkor mint egymás tükörképeiIvaskó Ilona, G. Ekler Ágnes
18:45 – 20:15: A Waldorf-iskolák magyarországi együttműködése és feladatai

Június 30 – július 4., minden nap 9:30 – 10:45 óráig

Június 30.: Markus Osterrieder: A KÖZÉP mint kulturális, történelmi és lelki tér I.
Július 1.: Markus Osterrieder: A KÖZÉP mint kulturális,történelmi és lelki tér II.
Július 2.: Markus Osterrieder: A KÖZÉP mint kulturális, történelmi és lelki tér III.
Július 3.: Tobias Richter: A Waldorf-iskola tantervének szimptomatológiai vizsgálata (Alapok és intenciók)
Július 4.: Sam Betts: Érzékelni, elképzelni, észlelni

A Waldorf Ház szervezői: Radics Helga, Risbjerg Anna