Az a feladatunk, hogy a gyermek környezetében olyan hatást fejtsünk ki, hogy egészen a gondolatokba és érzületekbe menően a jót, az igazat, a szépet és a bölcset utánozó lénnyé lehessen.

Rudolf Steiner

Kőhalmi Ákos • osztálytanító – 3. osztály, festés- és rajz tanár

A maga rajzolta úton járó művész

kohalmi_akos_

Írta: Vizy Miklós

Egy ember írásban való bemutatására sokszor egy könyv sem elég.

Kőhalmi Ákos bemutatására pályatársa és barátja, Vizy Miklós egy 5 oldalas, géppel sűrűn teleírt anyaggal készült. Ezt olvasta fel Ákos, az alkotó budapesti, Aegon Galéria beli kiállításának megnyitóján.

Ebből szemelgettem részleteket, hogy a honlapunk olvasói is megismerhessék az iskola egyik meghatározó személyiségét.

Kőhalmi Ákos Győrben született, 1963. december 27-én. Itt végezte iskoláit, a textilipari szakközépiskolából a Tanítóképző Főiskolára vezetett útja. A mai képzőművész testnevelés szakos tanár lett, és rajzból kettese volt. Ilyenkor szoktuk Einsteint emlegetni. Kezdő pedagógusként egy általános iskola alkalmazta, mint úszómestert. Azonban a sors iróniája- az intézményben uszoda még nem is volt! Így hát napközis tanár lett, majd kopogatott egy új világ.

A nagy találkozás Vekerdy Tamással és Kirsch Úrral, az antropozófia és a Waldorf- pedagógia nagyköveteivel arra vezette, hogy Németországban ismerkedjen a Waldorf-pedagógiával, és megtalálja útját, a rajzolt vonalak útját. A rajz eszközzé vált, hogy Ákos leírhassa, ami benne zajlik. Fekete-fehér, tüskés útja volt ez a belső tisztulásnak. Azok a képek, amelyekkel nemrégiben Budapesten is kiállítottak, voltaképpen önkarbantartó naplórészletek, titkos recept alapján, arra, hogy hogyan élheti túl az egyén a hétköznapjait. Az első kiállítása 1992-ben, Wittenben, tulajdonképpen egy tüntetés volt a harmonikusnak ítélt világ és a tüskés út között.

Tanulmányainak eredményeképpen diplomát szerzett a képzőművészeti szakon, majd hazatért Magyarországra.

Ekkor történt, hogy Kecskés Judit megkereste telefonon Gödöllőről, hogy a gödöllői Waldorf Iskola tanárt keres. A sors iróniája ismét közbeszólt: ahogy Ákos elfogadta a gödöllői lehetőséget, a győri Waldorf Iskola is bejelentkezett igényével Ákos iránt. De Ákos már elkötelezte magát.

Valamit megtaláltatott Gödöllőn, talán az elképzelt pedagógus jövő. Itt még senki sem kapott kettest rajzból Ákostól. Az osztálytanítóság mellett rajzot-festést kellett tanítania, elsőtől nyolcadik osztályig, ma már elsőtől tizenkettedikig. A Waldorf-pedagógia által biztosított tanári szabadság valószínűleg a művészt Kőhalmi Ákost is szárnyalni engedte.

A jelenlegi elsős osztálytanítónak szép új családja van, négy gyönyörő lánya, felesége, Orsi, aki szintén Waldorf-tanár.

Szeretném megosztani Veletek, a Dióhéj olvasóival egy személyes élményemet Ákosról:

Arra lettem figyelmes, hogy Ákos körül mindig rendeződik valami. Ha konferencián jegyzetel, vagy ha csak egy térképet, plakátot rajzol, mind-mind közelebb áll a műalkotáshoz, mint a jegyzetekhez, vagy a hideg realitáshoz. Sőt, megfigyeltem, hogy a tanáriba az asztalán is rendszeres kiállítás van. Ha egy füzetcsomót letesz, biztos, hogy a tetejére kerül egy kavics, vagy egy szobor, de lehet, hogy csak egy fadarab, de az nem véletlenszerűen, hanem egy rendező-alkotó elv szerint, illesztve a környezetbe. Zenekazettáinak a tokjait is maga illusztrálja, osztályában táblarajzai ugyancsak művészi gonddal készülnek. Egyszerű iskolai eseményeket hirdető plakátjai messziről árulkodnak egyéni alkotójukról. A ceruza mellett másik nagysága az olló és újság, kollázsainak üzenete néha több eredeti gondolatot hordoz, mint az egykori nyersanyaga, a színes magazin.

Végezetül Sinkó István, művészettörténész ezzel a történettel jellemezte Ákos művészetének lényegét:

A kínai zen mester utolsó műveként csodás hegyi tájat festett. Az égbenyúló sziklák leereszkedő ködbe vesztek. A fák csúcsait elmosta a pára. A hegy lábánál keskeny út kanyargott a hegy mélye felé. A mester elvégezte ez utolsó ecsetvonást, letette rajzszerszámát, majd belépett festményébe, elindult az úton, melyet maga rajzolt.