Határtalanul 2025

A Gödöllői Waldorf Iskola hetedik osztálya a Határtalanul pályázat elnyerését követően elindult Erdélybe, hogy utána járjon milyen módon kapcsolódnak történelmi, növénytani, állattani, földrajzi és irodalmi ismereteik a korábban Magyarországhoz tartozó erdélyi fejedelemséghez.

Ez az elv vezette az útvonalunk megtervezését is, így már az első napon, a kiutazásunkat megszakítva meglátogattuk Mátyás király szülőházát Kolozsváron és felelevenítettük ezzel kapcsolatos ismereteinket. A második megálló Marosvásárhelyen volt, ahol a gödöllői művésztelep alkotóinak keze munkáját magán viselő Kultúrpalotához sétáltunk el.

A szállásunk Güdücön egy családi panzióban volt, innen indultunk csillagtúrára busszal , lovaskocsin és gyalogosan az itt töltött hat nap alatt.
A második napon Gyimesbükkre utaztunk a történelmi Magyarország legkeletibb pontjára, ahol Deáky tanár úr hagyományörző munkájával ismerkedtünk meg és a felújított Rákóczi várba tettünk kirándulást. Alább a Deáky tanár úrral készített interjút olvashatják:

„Interjú Deáky Andrással, aki Gyimesbükkön az ezer éves Magyarország legkeletibb pontján munkálkodik a magyarság kultúrájának és emlékeinek a megőrzésén. A városban több épület újjáépítését kezdeményezte, vezette, melyeket meglátogattunk. A vámszedőházként működő Rákóczi házat, a kápolnát és a vasúti őrházat kerestük fel.
– Mely épületek megóvásában vállalt vezető szerepet Gyimesbükkön?
A Rákóczi vár újjáépítésében, melyet feltehetően Bethlen Gábor építtetett és alig pár kő maradt meg belőle. A másik fontos esemény a Kontumaci kápolna felújítása volt, amely mellett a korábbi gyimesi vesztegzár is visszaépítésre került, melyen emléktáblákat helyeztünk el a gyimesi katonai áldozatok emlékére.
– Meséljen, kérem az itt lakó emberekről.
A három falu, melyen áthaladtak, Felsőlok, Középlok és Gyimesbükk gyimesi csángó települések, az itt élők 16000 lelket számlálnak, akikről tudni kell, hogy elkülönülnek a moldvai csángóktól, ők lejjebb a moldvai területeken élnek. Több száz évvel ezelőtt a csíki székelyek a törvény elől menekülve itt telepedtek le, ezért hívják őket csángóknak, ugyanis a csángó szó csellengőt, csámborgót jelent.
– Miből élnek itt az emberek?
Mivel ez a legmagasabb tengerszint feletti terüketen élő magyar népcsoport, kézenfekvő, hogy a fő megélhetési forrás a fenyvesek faanyaga. A faanyagot a moldvai csángókkal gabonára cserélték. Emellett állattartás foglalkoztak, a domboldalakon legeltették az állatokat.
– Mikor épült a vasút?
Az itt élő nép sokáig elzártságban élt itt, a völgyben, a vasút csak száz évvel ezelőtt épült meg. Az elzártság következtében több, mint 35 féle tánc alakult ki és egyedülálló zenei világ jellemzi az itt élőket. A zene, a tánc és a népviseletük is egyedi, archaikus jellegű.
– Gyimesbükk zarándokhellyé vált az elmúlt két évtizedben. Hogy történt ez?
A magyarság kultúrájának, hagyományainak megőrzésére nagy szükség volt, a magyar nyelvű oktatást 35 évvel ezelőtt sikerült újra indítani, ebben jómagam is, mint történelem tanár nagy szerepet vállaltam, nyugdíjba vonulásom óta is folyamatosan ezen fáradozom.
– Megnéztük a Rákóczi vár alatt lévő felújított vasúti őrházat és mozdonyt is. Ezeknek az épületeknek mi a jelentősége?,
Ezek is nagyon romos állapotban voltak, állami kezdeményezéssel biztosan nem őrizték volna meg őket. Elhatároztam, hogy pénzgyűjtésbe fogok ezeknek az épületeknek az újjáépítésér és felújítására. Hosszú rögös utat bejárva végül 2008 május 11-én több tízezer Magyarországról érkező ünneplő ember jelenlétében került sor az átadásukra. A magyarság megmaradásának jelképe lett ez a két épület. A kápolna mellett az egyetemes értékeknek állítottunk emléket, kopjafák sora látható a domboldalon, olyan szavakat véstünk fel rájuk mint szabadság, becsület, hazaszeretet és ehhez hasonlók.
– Miért ilyen kopaszok a hegyoldalak?
A vasút felépítésével a kapzsi kereskedők ellepték a domboldalakat és felvásárolták a faállományt és ezzel alaposan megnehezítették a lakosság megélhetését.
– Mennyi magyar él itt?
A legutóbbi népszámláláson csak a lakosság 53%-a vallotta magát magyarnak. Sok család már román iskolába íratja a gyerekét, mert attól tartanak nem fognak a gyerekeik tudni érvényesülni, ha nem tudnak tökéletesen románul.
– Miért láthatóak évszámok a ….?
A nyelv mellett a közös hit tartotta meg a magyarságot ezen a távoli vidéken. A lelkészek mindig szívükön viselték a templomok állapotát.”
Ezt követően felkirándultunk a Csíksomlyói kápolnához és meglátogattuk a Mária kegytemplomot is.

A harmadik napon a Böjthe Csaba által alapított Gyermekotthon fiataljainak a meglátogatása volt a program, a délelőttöt pedig, mielőtt a gyerekek hazaértek az iskolából egy nyári legelőhely, esztena meglátogatásával és, a szintén a gyerekotthonhoz kapcsolódó tehenészet, tejtermelő üzem és lovászat megtekintésével töltöttük Gyergyószárhegyen, majd átadtuk ajándékainkat a Kájoni János Gyerekvédelmi Központ lakóinak.

A következő napot a Székelylengyelfalván található Waldorf Iskolában töltöttük, ahol a negyedik osztály köszöntött minket zenés műsorral, majd szétnéztünk a csodás új iskolaépületekben, találkoztunk a gyerekekkel és jót játszottunk, sétáltunk a közeli dombon.

Hazafelé útba ejtettük Tamási Áron szülőházát, ahol alapos idegenvezetésben volt részünk és megismerkedtünk az író életének több részletével.

Az ötödik napot Bögözön indítottuk, ahol egy falusi tájházban csodálhattuk meg a székely paraszti élet sok használati tárgyát, hangszereket, népviseletét. Majd Székelyderzsen barangoltunk a helyi unitárius vártemplomban, ahol a Szent László legenda falfestményét tanulmányoztuk közelebbről.

A következő napok tatalmas programjából a Gyergyóditrón található Erdő Házának meglátogatása a növény és állattani ismereteinket bővítette. Sok énekesmadár hangjával, erdei állatokkal, a fakitermelés szerszámaival is megismerkedtünk.

Jártunk még Segesváron a múzeumban, a Lázár kastélyban Gyergyószárhegyen, kirándultunk a Hideg víz forráshoz Güdücön, bejártuk a Tordai hasadékot és lelátogattunk a csodálatos tordai sóbányába is, mely helyszínek mindegyikén sok emlékezetes élményben volt részünk. Az ismereteinket minden este kvízjátékkal támogattuk meg, amelyet a gyerekek szerveztek az aznap meglátogatott helyszínekkel kapcsolatban.