Az a feladatunk, hogy a gyermek környezetében olyan hatást fejtsünk ki, hogy egészen a gondolatokba és érzületekbe menően a jót, az igazat, a szépet és a bölcset utánozó lénnyé lehessen.

Rudolf Steiner

Goetheanum Orvosi Szekciója
a koronavírusról

Kedves Barátaink!

A koronavírus-járvány és terjedésének korlátozására elrendelt intézkedések erősebben befolyásolják egyéni és közösségi életünket. Folyamatosan egyensúlyoznunk kell a félelmet ébresztő és pánikkeltő hírek és a koronavírus-betegséget lekicsinylő vélemények között. Ebben a nehéz helyzetben szeretnénk segíteni azzal, hogy a mellékletben megküldjük a Goetheanumban működő Szabad Szellemtudományi Főiskola Orvosi Szekciója vezetőjének írását a korona-vírusról.

Egyben ajánljuk Dr. Szőke Henrik honlapját is, ahol hiteles tájékoztatás található:
http://www.drszokehenrik.hu/hu/válaszok-koronavírus-fertőzéssel-kapcsolatban

Üdvözlettel

Takáts Péter
Magyar Antropozófiai Társaság

A korona vírus
Georg Soldner

Az állatorvosok életében mindennapos dolog a korona vírus, de most a SARS-CoV 2 átlépte az emberi küszöböt. Mi a vírus, hogyan támadja az emberi szervezetet és hogy tudunk erre a támadásra válaszolni?

A vírusok a szervezet fizikai testéhez közvetlenül kapcsolódnak. A genom anyagából származnak, és úgy, mint a genom, befolyásolhatják a sejtek anyagcseréjét – ezáltal elidegeníthetik a szervezettől. Fertőzés esetén a vírusok behatolnak a szervezetbe. A szervezet érzékeli, hogy egyes sejteket a vírusok elidegenítettek, amelyek valami mást kezdenek művelni, mint ami a szervezet egészének jó. Elkezd ezek ellen a sejtek ellen fordulni, hogy kiküszöbölje őket. Ez az, ami a betegség szimptómáit okozza, amely most kitör: a szervezet azon van, hogy megszabaduljon a fertőzött sejtektől, vagyis hogy megszabaduljon a vírusoktól, melyek elárasztották, például köhögünk, belázasodunk, vagy benáthásodunk. Így bárki, aki vírusos fertőzésben hal meg, úgy is tekinthető, mint saját immun-védekezésének áldozata; az immunrendszer szabályozása a személyes Én-organizáció kifejeződése, az Én-jelenlét a testben.

A testtől való elidegenítés

Minél inkább olyan helyzetben van előzetesen egy személy, hogy a fizikai teste idegenné vált számára, annál fogékonyabb arra a vírusos betegségre, amelyet COVID-19-nek neveznek. Ez
természetesen különösen igaz a magasabb életkorra, amikor a csontok zsugorodnak, az izomzat csökken, vagy krónikus betegségek esetében is.

A koronavírus fertőzést különösen nehéz gyógyítani 80. évüket meghaladó embereknél, illetve Diabetes II. típusú cukorbetegség esetén, vagy szív- és érrendszeri megbetegedések esetén. Minél kevésbé vagyok jelen a testemben – abban az értelemben, hogy minél kevésbé járom át énemmel – a fertőzés annál könnyebben tud szétterjedni a testben, és a következmények is annál komolyabbak lehetnek. Természetesen az, hogy egy pozitív teszteredményű ember milyen kezelést kap, lényeges. A betegeket gyakran hirtelen elmozdítják otthoni környezetükből, és például Kínában eleinte sok más beteggel együtt kezelték őket, ideiglenesen szervezett elhelyezéssel. Sajnos a hagyományos orvoslásnak nincs gyógymódja és oltást sem tud kínálni. A lázat csillapítóval csökkentik. Súlyosabb esetben oxigén támogatást adnak, és ha lehetséges, időszakos lélegeztetés életeket menthet, ezért fontos, hogy a klinikai kezelés a súlyosan beteg páciensekre koncentrálódjon.

Az alapján, amit eddig tudunk, a szorongás és a lázcsillapítás inkább fokozza a betegséget, mint gyógyítja. Mindaz segít az embereknek túlvészelni a betegséget, ami segít jobban átjárni és
átmelegíteni testüket, ami segít otthon lenni a testükben. Így nem meglepő, hogy a betegség kevéssé veszélyes a gyermekekre nézve. Ugyanez igaz 50 éves korig, amely életkorban a
betegség lefolyása egy normális influenzának felel meg: köhögés, nátha, fáradtságérzet a tipikus korai tünetek. A továbbiakban tüdőgyulladás lehet a veszélyes szövődménye a kórnak,
mely kezdetben többnyire a légzés felgyorsulása alapján ismerhető fel.

Kapcsolat a Nappal

Ennek a vírusnak a természete különösen nehéz a gyógymód szempontjából. A szervezet számára nagyon hosszú időbe telik, hogy felébredjen és azonosítsa az idegen behatolót a fedélzeten, mely veszélyt jelenthet. Ismeretes olyan eset, amelynél a betegség csak 27 nappal a fertőzést követően tört ki. Mindazonáltal ez az időszak átlagosan 5 nap, az esetek 95%-ban pedig 12,5 nap múlva jelentkezik. Ezért van, hogy a fertőzötteket 14 napra zárják karanténba. Ez a vírus fertőzőbb is, mint egy normál influenza. Míg egy influenzás ember átlagosan 1,3 másikat fertőz meg, addig a korona vírus nagy valószínűséggel hármat (egy erősen fertőző betegség esetén, mint a kanyaró vagy a szamárköhögés, a helyzet 12 a 18-hoz arányú). A fertőzési ráta ezért magasabb, mint az influenzánál, és tovább tart, amíg megnyilvánul. Ezeknek a jellemzőknek a kombinációja, amely elősegíti a járvány terjedését, nyugtalanítja az orvosokat világszerte.

Kapcsolat az állatok birodalmával

Még egy fontos puzzle darab hiányzik: honnan jönnek ezek a látszólag új vírusok, és miért fejlődnek ki? Érdekes módon sok a vírusok közül az állatoktól ered. A korona vírus feltehetőleg a Jávai denevértől származik. Vagyis: miért van, hogy az állatvilágból érkező vírusok veszélyessé válnak az emberre? Jelenleg elmondhatatlan szenvedést okozunk az állatoknak: tömeges vágás, laboratóriumi állatkísérletek okoznak fájdalmat, melyet az állatok birodalma reménytelenül el kell viseljen. Lehetséges, hogy ez a szenvedés vezet ahhoz a következményhez, hogy az állati szervezetben született vírusok megváltoznak? Ahhoz vagyunk szokva, hogy csupán a fizikaira tekintsünk, és azt többnyire a tudattól és érzésektől elválasztva kezeljük. A bélflóra és a mikroorganikus környezet kutatása, mely nemcsak a baktériumokra de a vírusokra is kiterjed, az ellenkezőjét mutatja. Mindez nemcsak a vírus eredetének mikrobiológiai kérdését veti fel, hanem azt a morális kérdést is, hogyan viszonyuljunk az állatvilághoz. Rudolf Steiner rámutatott erre a kapcsolatra több mint 100 éve. Most előttünk fekszik a feladat, hogy kutassuk ezt a kapcsolatot és mélyebb kérdéseket is felvessünk a tudományos elemzésen túl.

Mit tehetünk?

Számos intézkedés van, amelyet megtehetünk személyes életünk érdekében, hogy segítsük szervezetünknek legyőzni a kórt. Ez magában foglalja az alkoholtól való tartózkodást, a cukorfogyasztás mérséklését, az életritmus fenntartását megfelelő alvással és a Nappal való aktív kapcsolattal. Amitől immunrendszerünk gyakran szenved, az a napfény hiánya, olyan hiányosság, mely március hónapban a legjelentősebb. Az egész évet tekintve a legmagasabb halálozási arány a mi szélességi fokunkon március végére esik. Ez összefügg a napfény hiányával a téli hónapokban, és figyelmeztet bennünket arra, hogy különösen érdemes minden nap kimennünk; télen, ha csak lehetséges, délben kössük magunkat össze a perifériával, a kozmosz elemeivel. Az antropozófus gyógyászat megalapításakor, még mielőtt a D-vitamint felfedezték, Rudolf Steiner a tuberkulózis példáját használta arra, hogy ezt részletesen bemutassa. Az az igazság, hogy a D-vitmin tabletta a napfény felvételét csak korlátozottan tudja pótolni az immunrendszer számára. A potencírozott phosphorus és ennek megfelelően a meteorvas is reggel szintén támogatja az immunrendszer fény szubsztanciáit. Az idősebbeknek és azoknak, akik szív- és érrendszeri betegségben szenvednek, az alapvető szív- és érrendszeri antropozófiai gyógyszerek, rendszeres séta és megfelelő alvás ajánlottak. Azok, akik 6 óránál kevesebbet alszanak, sokkal jobban ki vannak téve az ilyen fertőzéseknek.  Egészséges lélegzés az emberi lények között Ha betegség áll fenn, a karantén szintén ajánlott, mindazonáltal enyhébb esetben lehetséges az otthoni ápolás. Fontosnak tűnik számomra, hogy az antropozófiai orvoslásnak több évtizedes tapasztalata van vírusos és bakteriális tüdőgyulladás antibiotikum nélküli kezelésében, antropozófus szerekkel és külsőleg alkalmazott gyógymódokkal, melyek rendkívül hatásosak lehetnek. Az Orvosi Szekció gyógyítói összeállítottak egy kezelési tervet, és elérhetővé tették nemzetközileg is a kollégák számára.

Mi gyengíti a tüdőt?

Két dolog: a földdel és a nappal való kapcsolat hiánya, valamint a szociális feszültség. Ezért tanácsos óvni a tüdőnket, ezt a lélegző szervet kívülről és belülről is azzal, hogy kiegyensúlyozzuk a szociális feszültségeket. Nézetem szerint azok, akiknek megoldatlan szociális konfliktusaik van, nagyobb kockázatnak vannak kitéve e téren. A mai orvoslás azt a nézetet terjesztette el, hogy a védőoltás mindenféle fertőzés ellen megvédhet. Ez nagy hiba. Még az influenzaoltás is csak 10-30%-ban kínál védelmet. A gondos kézmosás, az orr és a köhögés higiéniája éppannyira hasznosak – de nincs oltási mellékhatásuk. Vagyis mindez fontos lépés ahhoz, hogy szakítsunk a környezetünkhöz és saját testünkhöz való félelemteli, védekező hozzáállással, és feltegyük a kérdést: mi magunk mit tudunk tenni, hogy tápláljuk  testünk életerőit és sértetlen teljességét.

A cikk eredetileg a Goetheanum hetilapjának, a Das Goetheanumnak a 2020. március 13-i  számában jelent meg német nyelven.

Forrás:
https://goetheanum.co/en/news/the-coronavirus?fbclid=IwAR1JlCQfxmu19UtVm7KUMztEKccHMY_s7UYVOmfs8DY021p0TqY_dpnmtds
Angolból fordította: Mesterházy Mária