Az a feladatunk, hogy a gyermek környezetében olyan hatást fejtsünk ki, hogy egészen a gondolatokba és érzületekbe menően a jót, az igazat, a szépet és a bölcset utánozó lénnyé lehessen.

Rudolf Steiner

Bothmer-gimnasztika

Az 1920-as évek elején Steiner az első Waldorf-iskola testnevelő tanárát, Fritz Graf von Bothmert kérte meg, hogy dolgozzon ki egy olyan mozgásprogramot, amely követi és segíti a gyermek mozgásfejlődését.

Bothmer, az embert körülvevő tér beható tanulmányozásával és a kisgyerekek és kamaszok mozgásának, illetve mozgásbeli képességeinek gyakorlati megfigyelésére alapozva fejlesztette ki a gyakorlatokat. Arra törekedett, hogy a sport, a torna és a játék legyen a fejlődés és a nevelés eszköze. Ezek a gyakorlatok nyomon követik és segítik a felcseperedő gyermek fejlődő tudatát a felnőtté válás felé vezető útnak minden állomásán.

Egy harminckét gyakorlatból álló gimnasztika-gyakorlatsort készített, amelyek gyakorlása archetipikus formák megtapasztalásához vezet, elsajátításuk során a térérzékelés finomodik, a mozgást tudatosság hatja át. Az ember a teret mint eleven minőséget tapasztalja meg, és így benne önmagát is egységes egésznek élheti meg. A test tudatos fejlesztése pedig kihat a lélek és a szellem területeire is.

A mozgásórák a gimnasztikát, játékokat és sportokat rendezik egységbe oly módon, hogy az mindig az életkori sajátosságnak megfelelően, a gyermek egészséges testi és lelki fejlődését szolgálja.

Bothmer első gyakorlatával először 5. osztályban találkoznak a gyerekek, addig az ő világukhoz a játék tartozik.

A képek képezik azt a világot, amelyben a kisgyerekek élnek, a képeken keresztül visszük bele őket a játékokba. A játékokban és a tornaórákon rengeteg általános ügyességre tesznek szert. Még nincsenek megrögzülve semmilyen sportban, nincsenek egyetlen sínre ráállítva semmilyen tekintetben, rengeteg futás, ugrás, mászás van a tanmenetben. Az együttélést is tanítjuk nekik ezek segítségével: hogyan viszonyulunk egymáshoz, hogyan tudunk együtt játszani. Így a kisgyerek nyitottá és rugalmassá válik, be tud fogadni új gondolatokat. Érdeklődéssel, kezdeményezőkészséggel és felelősséggel tud reagálni a dolgokra. Úgy nő föl, hogy semmi sem merevedik meg sem a mozdulataiban, sem a véleményében. A végén olyan ember kerül ki az iskolából, aki sokkal érdeklődőbb, kreatívabb, több erőt tud adni a világnak.

A Bothmer-gimnasztikát a Waldorf-iskolák testnevelés óráin kívül még számos területen alkalmazzák: felnőttképzésben, mozgásterápiában, a szociális szférában, a fogyatékkal élőkkel folyó munkában és a színházművészetben is.