Bemutatjuk leendő elsős osztálytanítónkat!

Elérkezett a várva várt pillanat, így örömmel adjuk hírül, hogy a Tanári Konferenciaegyöntetű döntése alapján a 2021/22-es tanév leendő első osztályának tanítója:

Ujj Boglárka lesz!

Bogit sokan ismerik iskolánkban szülőtársként, hiszen mindhárom gyermeke iskolánkba jár. Ugyanakkor a jelentkezők közül bizonyára sokaknak új lesz személye, akit közelebbről majd az Elsős hívogató keretén belül lehet megismerni, addig is fogadjátok szeretettel az alábbi bemutatkozó sorait! Boginak pedig, mint kedves új kollégánknak kívánunk szeretettel további töretlen lelkesedést, ugyanilyen elszántságot és sok örömet az iskolánkban megkezdett új útján!

„Konduktorként és tanítóként végeztem a Pető Intézet főiskoláján 21 éve, ezenkívül úszásoktató vagyok. Gyermekeim érkezéséig konduktorként mozgássérült gyermekek oktatásával foglalkoztam itthon és külföldön. Később, mikor már anyukaként visszatértem a munkába, a víz világa ragadott magával, így úszásoktatással foglalkoztam. Itt is hamar megtaláltak a különleges bánásmódot igénylő gyermekek: egyre több SNI-s, sérült gyermek
egyéni úszásoktatásával, vízi mozgásfejlesztésével foglalkoztam, később egészséges társakkal, integrált csoportokban tanítottam őket úszásra, ami mindenkinek csodás élményt jelentett.

A Waldorf-pedagógiával már a főiskolán találkoztam, akkor azonban még csak „száraz tananyagként”. Akkor még nem is sejtettem, amit később az iskolahívogatók során (amikor legnagyobb, ma már nyolcadikos fiamnak kerestünk iskolát) igazi AHA-élményként éltem meg, hogy a konduktív pedagógia és a Waldorf-pedagógia mennyi (elsősorban, de nem csak kizárólag módszertani) rokonságot mutat! Ez a felismerés, hogy egy olyan pedagógiára találtam, ami nagyon hasonló gyökerekkel és módszerekkel rendelkezik, mint az a pedagógia, amiben erős hittel én is dolgoztam akkor, egyértelművé tette, hogy csakis ezt az iskolát választhatom gyerekeim számára. (Később megtudtam, hogy az első pillanatban észlelt hasonlóságoknak történelmi alapja is van: Pető András Steiner munkásságára alapozott rengeteg mindent, amikor pedagógiáját kidolgozta.) Már ekkor titkon megfogalmazódott bennem a vágy, hogy egyszer én is Waldorf-tanító legyek…

Aztán teltek az évek, nemsokára kettő, majd mindhárom gyermekem a Gödöllői Waldorf Iskola tanulója lett, én pedig egyre jobban megismertem, megértettem, megszerettem, magamévá tettem a Waldorf-pedagógiát. A tavaszi karantén alatt, miközben akkor első osztályos lányommal otthon „játszhattam Waldorf-tanítónéniset”, rádöbbentem, hogy hét éve dédelgetett álmom – miszerint ezt ne csak játsszam, hanem igaziból csináljam is – megvalósításának most jött el az ideje. Így jelentkeztem Solymárra, osztálytanító-képzésre, jelenleg az alapozó évet végzem. Aztán egyre erősebb lett bennem, hogy ne várjak tovább, most vágjak bele, keressem meg azokat a gyerekeket, akik valahol várnak arra, hogy együtt bejárhassunk egy 8 éves, hosszú, izgalmas, csodás, mesés, játékos, tanulságos utat.

Így hát itt vagyok, izgatottan állok a nagy feladat előtt, amiből legalább én is annyit fogok tanulni, mint gyermekeitek, akiktől legalább én is annyit fogok kapni, mint amennyit adni Nekik!

Amint korábbi munkásságomból sejthető, nagyon fontosnak tartom a sok-sok mozgást, valós tevékenységet, mint a legfontosabb eszközöket a gyermekek testi-lelki-szellemi fejlődésének támogatásában. Izgalmas kihívásnak találom jelenlegi korunkban, hogy ebben a felgyorsult világban változatos tevékenységekkel fenn tudjam tartani a gyerekek érdeklődését, ugyanakkor türelemre sarkalljam őket, hogy mindig hagyjunk majd időt a tudás, tapasztalás elmélyülésére.

Ehhez sok játékot, mozgást, mesét, varázslatot, humort és hitet fogok segítségül hívni.

És ki tudja, ha Ti is úgy akarjátok, talán majd meg is tanítom az osztályomat úszni…”

Ujj Boglárka