Az a feladatunk, hogy a gyermek környezetében olyan hatást fejtsünk ki, hogy egészen a gondolatokba és érzületekbe menően a jót, az igazat, a szépet és a bölcset utánozó lénnyé lehessen.

Rudolf Steiner

Advent

2013-12-16_IMG_0205akAdventi éneklés

Az adventi időszakban reggelente nem csak a Gyerekeket, hanem a Szülőket is várjuk a csoportba. Az óvónő már énekel, s az adventi koszorún égnek a gyertyák. Ahogy folyamatosan érkeznek a többiek, körbe üljük az évszakaszalt, s gyönyörű adventi és karácsonyi dalokat éneklünk, néha hangszeres kísérettel. Van, hogy még szinte sötét van, amikor az első gyermek megérkezik. Átéljük, ahogy világosodik, s egyre többen leszünk.

Karácsonyi játék

A Gyerekekkel a karácsonyi történetet játszuk el az Advent időszakban. Nagyon fontos, kiemelkedő ez a számukra, nagyon várják már a „Máriás játékot”, ahogy ők nevezték el. Minden „fontos szereplő” megjelenik ebben a játékban: Mária, József, Gábriel Angyal, Zenélő angyalok, Angyalok, pásztorok, bárányok, kis arany csengettyűvel, ökör, csacsi, s természetesen az épp akkor születő kis Jézus. Karácsonyi dalokat énekelve kapják meg a Gyerekek a szerepekhez tartozó ruhákat. Mindig ugyanabban a sorrendben, az óvónő ugyanúgy adja rájuk a ruhát. Ez biztonságot ad. Vannak nagyon vágyott szerepek. Ez teljesen egyéni, hogy kinek, mi a szíve vágyása. Minden szerep átélését a pedagógusok fontosnak tartják. Azt, hogy ki, mikor kapja meg a vágyott szerepet, egyénileg és kortól függően dönti el az óvónő. Van, amelyik kisgyermeknek nagyon fontos, hogy megtanuljon, tudjon várakozni, ne kapjon meg mindent azonnal. Vannak, akik el sem merik mondani, mire vágynak, ezeknek a gyermekeknek fontos, hogy az óvónő felkínálja a vágyott szerepet, ezzel erősítve önbizalmukat, s mindazt a lelki minőséget, amit ebben a szerepben átélhetnek. A játék tulajdonképpen egy mese, amiben szép mozgások, dalok keltik életre a karácsonyi történetet. Van benne meghitt, csendes rész, s megjelenik a pásztorok vidámsága is. S egyben sokkal több is, mint egy mese. Átéljük, érezzük, s cselekedjük azt a szellemi történést, ami Karácsonykor minden évben megtörténhet velünk. A Gyerekek még benne élnek ebben az állapoban, nekünk felnőtteknek teremtenünk kellene ezt magunkban. Ebben segíthetnek nekünk a Gyerekek.

2013-12-16_IMG_0216akAngyal posta

A Karácsonyi játék végén a „Csillag Angyal”, azaz Gábriel, rámutat az évszakasztal felett, lévő borítékok egyikére. Az óvónő megfordítja – az addig névvel befelé lévő – borítékot, amire arany betűkkel van ráírva egy gyermek neve. Az Angyali üzenet az egész családnak szól. Egy képzőművészeti kép, s egy idézet található benne. A kép a Családé, az idézet a felnőtteké. Nagy várakozás, áhitat kíséri mindezt. Hogy is készülnek ezek az üzenetek? Az óvónők kiválasztják a festményeket, az idézetek, ezeket véletlenszerűen társítják, majd megírják a borítékokat, s szintén a véletlen, – vagy az Angyali közbenjárás?! – dönti el, hogy melyik család, mely idézetet és képet kapja. Mindezt az óvónők nagy szeretettel és gondossággal készítik el.

2013-12-16_IMG_0210ak

Karácsonyi évszakasztal

Az évszakasztal Adventkor megváltozik. A kék szín dominál. Az asztal felett hatalmas, kék csillagokkal borított „Égbolt”, középen egy Angyal. Ahogy közeledik a Karácsony, az Angyal úgy ereszkedik az Égből a Földre, minden nap egy kicsit lejjebb, közelebb a földi világhoz. Az első adventi héten Mária jelenik meg egyedül, s az ásványi világ, gyönyörű kristályok képében. Miért Mária egyedül? Több magyarázat is van. Számunkra a legfontosabb, hogy az igaz(i), nagy döntéseinkben magányosak vagyunk, a nagy tetteinket egyedül tesszük meg. Természetesen szükségesek és fontosak a társak, mint ahogy Máriához is hamarosan csatlakozik József. A második adventi héten a növényvilág is helyet kap az évszakasztalon, s Mária, József minden nap egy kicsivel közelebb kerül Betlehemhez. A harmadik héten az állatok, bárányok, csigák is megjelennek, végül az ember, a pásztorok képviseletében.

Advent Kert

Az óvodába járó gyermekek Adventi Kertjére szeretettel várjuk a Családokat! A rendezvény zártkörű!

Felnőtt Advent Kert

Szülői kérésre, igényre vezettük be néhány évvel ezelőtt, hogy mi, felnőttek, felnőttként is részesülhessünk Karácsony előtt abban az élményben, amiben a Gyerekek. A korábbi években „felnőtt spirált” jártunk be (más irányba induló, hosszabb). A Gyerekeknek készített spirált járjuk előbb le mi, néhány felnőtt motívummal kiegészítve.

Így ír erről Dezső Gergely (szülő):

Az adventi spirál számomra

Különösen intenzív és felemelő volt ez az ünnepi időszak számomra, melynek kezdetét az adventi spirál végigjárása adta meg.

A hely: a spirál útja, középen a gyertya fénye és a rózsa. A gyermekeink számára elkészített utat jártuk be egy nappal korábban, az óvodában.
Mindannyian húztunk egy idézetet és ez erősen meghatározta lépteinket, mert ez akár személyes útmutatás is lehetett. A kaput átlépni és az útra lépni különösen nehéz volt. Nehéz, mert ezt nem lehet félvállról venni. Játéknak tűnhet, de van bent a spirálban valami, ami oly erősen vonz és ugyanakkor félelemmel tölt el engem, mintha az életemet kellene adnom. Kilépni a profánból és belépni a szakrálisba. Létre kell hozni az ünnepet, és ezért áldozatot kell hoznom. Tudom, hogy az év legsötétebb napján születik meg a fény, „ahol a bűn túlsúlyra jut, ott elárad a kegyelem”, és mégis minden évben újra kell élni a kételyt. Vajon valóban méltó vagyok-e az ünnepre? „Tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be” – vajon képes vagyok-e befogadni a kegyelmet? Minden, ami itt zajlott, megmérettetés volt.

A megváltás műve elkezdődött, és minekünk kell megvalósítanunk. Minden egyes ember megkapta a lehetőséget, a tehetséget, hogy fényt vigyen a maga és mások életébe. Vajon mindent megtettem-e ezért a hétköznapokban? Itt dől el, hogy a szürke agyagot képes vagyok-e arannyá változtatni.

A titkos értelmű rózsa, a kehely, mely befogadta az isteni impulzust, most ott vár az út végén, hogy mindazt a fényt, mit magában hordott, átnyújtsa nekem. Ezt a fényt kell, hogy felismerjem, mint a három napkeleti bölcs, ezt a fényt kell hogy megtaláljam, mint a pásztorok a pusztában, ezt a fényt kell, hogy felneveljem a szívemben, és ezt a fényt kell, hogy beleszőjem a mindennapokba. Ezt a fényt kell odahelyeznem a fa alá.

Köszönöm, hogy részese lehettem.

Kívánom, hogy mindnyájan megtaláljuk ezt a fényt és vigyük magunkkal mindenhová, és hogy ezáltal bearanyozzuk ezt az új évet.

Szeretettel, Gergő