Az a feladatunk, hogy a gyermek környezetében olyan hatást fejtsünk ki, hogy egészen a gondolatokba és érzületekbe menően a jót, az igazat, a szépet és a bölcset utánozó lénnyé lehessen.

Rudolf Steiner

A kis törpe, akiknek otthon kellett maradnia

írta: Susan Perrow – 2020 március

Ez a történet olyan kisgyermekek számára íródott, (javasolt életkor 3–5 év), akiknek otthon kell maradniuk a jelenlegi C-19 világjárvány idején, vagy akiknek szabadsága megváltozott (pl. lehet, hogy iskolába járhatnak, de nem vehetnek részt egyéb foglalkozásokon, rendezvényeken). A végén a dalt nyitva hagytam , hogy a nevelők és szülők, több sort alkossanak a gyerekek ötleteivel. A történet változtatható / szerkeszthető, hogy megfeleljen a különböző helyzeteknek – pl. Fa anyó lehet Fa apa vagy nagymama vagy nagyapa , vagy érdemes kihagyni a „törpe iskola/óvoda” részt. A főszereplőt is meg lehet változtatni (például törpék használata helyett a történet egy kis házában ragadt egérről vagy egy madárról is szólhat, amelynek a fészekben kell maradnia).

A kis törpe zavart volt.
Miért kellett otthon maradnia?
Nem tudja mindenki, hogy mennyire szeretnek barangolni a kis törpék?
Nem mehetett törpe óvodába, nem játszhatott a barátaival az erdőben és barátai sem látogathatták meg.
Kis törpe a fagyökér otthonába ragadt.
Legalább az ablakon ki tudott nézni a sziklák és a fa gyökerei mentén. Meglepődött, amikor a sok látnivalót felfedezte. Kis hangyák száguldoztak a közelében, élénk színű bogarak másztak föl és alá a lehullott leveleken, és a logó fülű nyulak ugráltak ki meg be az üregeikbe.
De még ha mindezeket meg is figyelhette, a kis törpe egyre türelmetlenebb lett. Miért kell továbbra is otthon maradnia? Nem értette, miért nem kószálhat, barangolhat?
Egyszer csak az Fa anyó a fülébe suttogott valamit: „A dolgok most nem olyanok, mint régen – de bízz bennem – hamarosan szabad leszel – csak bízz bennem, bízz bennem.”
A kis törpe mélyen a szívében tudta, hogy mindig bízhat Fa anyóban.
Fa anyó az egész erdő bölcsességét magában hordozta!
Fa anyó mindenről mindent tudott. A szél és a madarak a barátai voltak és a hírnökei. Minden nap meglátogatták őt és megosztották vele a széles nagy világ híreit.
Kis törpe hallotta, amikor a madarak a közelben repültek. Hallotta őket, amint Fa anyó ágain a magasban énekeltek.
A kis törpe azt is észlelte, amikor a szél jött látogatóba. Látta ahogy az ágak ide-oda ingadoznak. Időnként be kellett zárnia az ablakot, hogy kizárja a leveleket és a port, amelyet ez az új, nagyon szorgos barát hozott magával.
Fa anyó továbbra is minden nap ezt suttogta : „A dolgok nem olyanok, mint régen – de bízz bennem – hamarosan szabad leszel – bízz bennem, bízz bennem.”
Tehát kis törpének bíznia kellett, a kis törpének várnia kellett. Tudta, hogy egyszer majd ismét szabadon elhagyhatja otthonát a sziklák és a fa gyökerei mentén. Tudta, hogy hamarosan ismét szabadon barangolhat a gyönyörű erdőben.
És amíg várakozott csodálkozva fedezte fel, hogy mennyi mindent megtehet a hangulatos kis fagyökérházában.
A kis törpe táncolhat
A kis törpe énekelhet
A kis törpe festhet, rajzolhat
és bukfencezhet a padlón.
A kis törpe táncolhat
A kis törpe énekelhet
A kis törpe takaríthat és főzhet,
és összekucoroghat egy képeskönyvvel.
A kis törpe táncolhat
A kis törpe énekelhet—
Kis törpe ………………………….
és ………………………….
A kis törpe táncolhat.
A kis törpe énekelhet.
Kis törpék ………………………….
és ………………………….

Megjegyzés: Úgy döntöttem, hogy ezt a történetet „tükröződés” struktúrával írom – a történet egyszerűen tükrözi a helyzetet, és olyan képekkel bővül rajta, amelyek segítenek megosztani egy olyan üzenetet, amely túl erős ahhoz, hogy közvetlenül a kisgyermekekkel közöljük. Nem ígértem egy várható véget, mert ez felelőtlenség lenne, mivel ebben a helyzetben ezt senki sem tudja. A történet célja a jelenlegi „társadalmi távolság” elfogadása, és hogy ösztönözze a gyermekeket olyan tevékenységeket kitalálni és élvezni, amelyeket otthonukban megtehetnek. Bárki számára, akinek új a „gyógyító mese”, a történetek segíthetnek átnavigálni a különféle veszteségekkel és kihívásokkal teli helyzetekkel járó érzelmek világában. Azáltal, hogy megengedik az igazságot, és nem ellenállnak , a képzelettel átöltöztetik, a mesék elősegíthetik az igazság mindennapi életbe történő beépítését, különösen a kisgyermekek esetében.