A JÚLIUSI JÁTÉKSZERDÁK ÉLMÉNYEI

A nyári szünet beköszöntével azon törtük a fejünket, hogyan tudnánk azt a sok közösségi kezdeményezést, programot tovább éltetni, amit a közel egy éve működő Csiribiri elindított.

Így merült fel annak az ötlete, hogy legalább hetente egyszer teremtsünk lehetőséget arra, hogy tartalmasan jól érezve magunkat eltölthessünk együtt egy délelőttöt. Kettős célt kívántunk ezzel szolgálni: lehetőséget akartunk teremteni arra, hogy a családok iskolás gyermeküket ránk bízva szabadon eltöltsenek egy délelőttöt, vagy, akinek kedve van, gyermekeivel együtt ott maradhasson alkotni, beszélgetni, együtt lenni. A tapasztalat azt mutatta, hogy főként óvodás családok – nagy örömünkre a szadai és a gödöllői óvodából egyaránt – jöttek el ezekre a délelőttökre, de iskolás gyermekek is voltak szép számban.

Az első Csiribiri játékszerda reggelén még némi izgalommal vártuk, hogyan alakul a nap, hányan jönnek el, az ötletet vajon hogyan tudjuk együtt valósággá alakítani. A következő alkalmakon már tudtuk előre, hogy sokan leszünk és jól fogjuk magunkat együtt érezni…

Míg első alkalommal a legnagyobb sikere – a zsíros kenyér mellet – a nemezelésnek volt, és szebbnél szebb tulipánok készültek, második alkalommal a szitázás volt a legkedveltebb tevékenység, rengeteg póló újult meg egy délelőtt alatt ezzel a technikával, a gyerekek és a szülők kreativitásának köszönhetően. A Szívességbankban összegyűjtött ruhakészlet lehetőséget biztosított arra, hogy az is tudjon alkotni, aki nem hozott magával pólót, ott mindenki talált magának megfelelő alapanyagot. Új színfolt volt a főzés is, ami – nem meglepő módon – szintén nagy sikert aratott, mindenkinek jól esett a sok játék után a finom közös ebéd. Harmadik alkalommal a gödöllői waldorf óvodában találkoztunk, ahol a hely szellemének megfelelően cipócskákat dagasztottunk, formáztunk és sütöttünk, mellette kavicsot lehetett festeni és nemeznyakláncok, karkötők is készültek. Majd a következő két  Játékszerdán újra az iskola volt a helyszín, ezúttal az időjárás határozta meg a tevékenységeket – a kánikulára tekintettel a vízibombázás bizonyult a legjobb szórakozásnak, valamint szebbnél szebb vitorlás hajók készültek Ákos bácsi segítségével, amiket a kerti tóban ki is lehetett próbálni. Ismét sok-sok póló készült szitázással is, és immáron olyan sokan voltunk, hogy az ebéd is kevésnek bizonyult, a kenyérlángos még forrón, pillanatok alatt elfogyott. Utolsó alkalommal pedig Szalai Imrével lehetett agyagozni, kedves tárgyakat, állatkákat készíteni, miközben a kicsik most is örömüket lelték a különböző játékokban.

Az alkotás mellett lehetett ping-pongozni, tollaslabdázni, focizni, ügyességi játékokkal játszani és persze ahol ennyi gyerek együtt van, ott folyamatosan újabb és újabb kreatív játékötletek is születtek.

A résztvevő gyerekek korosztálya minden alkalommal vegyes volt – másfél évestől 12 évesig –, szinte mindenki talált magának társat, társakat a játékhoz, mókázáshoz, alkotáshoz.

Várakozáson felül remekül sikerültek ezek az alkalmak, látszott, hogy mind a szervezők mind a résztvevő gyermekek és szülők nagyon jól érezték magukat. És amint azt a beharangozó hírleveleinkben írtuk: „A Játékszerdák olyanná válnak majd, amilyenné közösen tudjuk alakítani őket a részvételünkkel, tevékenységeinkkel, ötleteinkkel – reméljük, hogy nyár végén visszatekintve ezekre az alkalmakra kellemes emlékeket, szép élményeket tudunk majd felidézni.”  Legnagyobb örömünkre bátran mondhatjuk, hogy sikerült ennek eleget tennünk.

Reméljük, jövőre is lesz folytatás!

Augusztustól pedig nagy erőkkel készülünk egy újabb közösségi programra: a Mihály-napi Csiribiri Családbarát Napra szeptember 29-én, vasárnap, amelyet ismét szeretnénk Gödöllő város szívében, széles körben megrendezni.

További szép nyarat kíván mindnyájatoknak:

a Csiribiri Csapat