Az a feladatunk, hogy a gyermek környezetében olyan hatást fejtsünk ki, hogy egészen a gondolatokba és érzületekbe menően a jót, az igazat, a szépet és a bölcset utánozó lénnyé lehessen.
Szent Mihály ünnepe
Követve a Föld nagy belégzési folyamatát,
amely a nyári napfordulóval kezdődött és a téli napfordulóig tart, megérezhetjük a Mihály időszakban, hogy szeptember végén van egy választóvonal a fény és a sötétség örökös erőpróbájában.
Ahogy a külső napfény mindinkább visszaszorul, úgy jelentkeznek a természetben is az elmúlás egyértelmű jelei. Az ember azonban megpróbál küzdeni az életerők visszahúzódása ellen; szeretné megőrizni mindazt a fényt és melegséget, amit a nyár ajándékaként magába szívott, hogy a legmélyebb sötétségben, a legkeményebb hidegben lelki fénnyé tudja változtatni, és beragyogja általa a karácsony éjszakát. Mihály ebben az átmenetben áll
a Mérleg havában, hogy figyelmünket a szellemi életre irányítsa.
„A napok rövidebbek lesznek,
A szívek világosabbá válnak.
Az őszi sugárzáson át
Szent Mihály fénye árad.
Szent Mihály, idő ura!
Te adsz igazi kenyeret és egy új öltözetet.”
(H. Ritter)
„Mihály magában hordozza az őserőt. Ő az inspiráló időszellem, kultúránk vezérlő géniusza.” (H. W. Schroeder) Eleven képe az emberiség fejlődésében annak a fordulatnak, amikor elsötétedett az isteni világgal való kapcsolata, mert az anyagi világban a földi érzékszerveivel kellett az intelligencia erőinek tovább alakulnia.
Szeptember 29-én, Mihály napon a hajnali sötétségben ennek megélésére hagyományosan napkelte nézőbe indul közösségünk apraja-nagyja. Az út egy részét gyalog tesszük meg a tisztásig, ahol énekelve várjuk, hogy a Nap megjelenjen a látóhatáron. Még ha felhős is az ég, akkor is kivilágosodik, mert a Nap minden reggel fölkel! Már világosban érünk be az iskolába, ahol közös reggelire hívogatnak a gabonafélékből, zöldségekből, gyümölcsökből készített finom étkek. Ez emlékeztet minket arra is, hogy hálával tartozunk a termésért, amit a Föld adott és a Nap érlelt nekünk. Ezután következnek a bátorság- és ügyesség próbák, a sárkánykészítés és -eregetés, meg a Mihály-kard kovácsolása. Sok osztályba kerül az asztalra ilyenkor egy serpenyős mérleg, melynek egyik serpenyőjét egy sötét kő húzza le. A gyerekek a maguk gyűjtötte kis kavicsokkal igyekeznek átbillenteni a súlypontot a „jó” oldalra. Ez a jelképe a tudatos mérlegelésnek az ébredő moralitást is ösztönzi.
Napkelte nézés – 2011. 09. 29.