Az a feladatunk, hogy a gyermek környezetében olyan hatást fejtsünk ki, hogy egészen a gondolatokba és érzületekbe menően a jót, az igazat, a szépet és a bölcset utánozó lénnyé lehessen.

Rudolf Steiner

Kolinger Margit • euritmia tanár

Kolinger MargitA múlt század “leghat-hatosabb” évében születtem, Budapesten. Ha akkor lett volna Waldorf Iskola, biztosan még egy évig az óvodában tartanak, mert nyári gyerek vagyok.

Öt éves koromig Kőbányán, majd Dél- Budán, Albertfalván éltem. Mindig is szerettem gyerekekkel foglalkozni, ezért Óvónői Szakközépiskolába, majd a Tanítóképző Főiskola Óvónői szakára jártam, azután egy állami óvodában dolgoztam hét évig Budafokon.

Huszonhárom évesen hallottam először a Waldorf pedagógiáról, majd Solymárra jártam Vekerdy Tamás ismertető előadásaira, ahonnét egyenesen vezetett utam- elsők között- a Waldorf Óvónő Képzésre. Ennek során Németországban és Ausztriában is voltam gyakorlaton. A képzés befejezése után rá kellett döbbennem, hogy ott lehet igazi Waldorf Óvodát létrehozni, ahol a szülők is részt vállalnak ebben. (Azóta, majd húszéves pedagógiai gyakorlattal a hátam mögött is az az egyik nevelési alapelvem, hogy a szülőket együttműködő, egyenrangú partnernek tekintem.)

Így egy igazi Waldorf óvodában helyezkedtem el itt, Gödöllőn úgy, hogy előtte nem is láttam a várost, de elég volt egyetlen pillantást vetnem az óvodára és itt “ragadtam”. Négy szép évig voltam itt óvónéni, azóta már a volt óvodásaim java is leérettségizett.

Még a képzésen ismerkedtem meg az euritmiával, a huszadik században született mozgásművészettel. Kicsi gyermekkorom óta érdekelt a mozgás és nagyon örültem, hogy erre rátaláltam. Tehát 1997-től négy évig a Nappali Euritmia Képzés tanulója lettem, felnőttként. Ezután ismét visszatértem Gödöllőre, mint euritmia tanár. Először két osztályban majd egyre többen, jelenleg nyolc osztályban tanítok. Az óvodás korosztályt sem felejtettem el, mert náluk is tartok foglalkozást hetente Gödöllőn és Szadán is, korábban a szentendrei és a váci óvodában is. Nyolc évig pedig a váci Waldorf iskola munkatársa is voltam.

Jelenleg a legnagyobb kihívást az osztály kísérés jelenti számomra, ami szerintem az egyik legszebb dolog a világon, de ennek megfelelően súlya is van. A gimnáziumban pedig pályakezdőnek számítok. Van mit tanulnom, de sokat köszönhetek ebben a diákjaimnak és a kollégáimnak, meg a szülőknek is!

Saját családom sajnos nincs, de egy felnőtt keresztlánnyal és egy unokaöcsivel büszkélkedhetem. Emellett pedig számos jó baráttal!

Szeretem a természetet és ezért meg- megfordulok időnként a kéktúrásoknál. De még saját diákkorom óta bennem él a kémia, biológia és földrajz szeretete is. Jó lenne a jövőben jobban megmerítkezni a művészi euritmiában. Ha ez sikerül, akkor ily módon is találkozhatunk!

Nagyon megszerettem Gödöllőt, magával ragadó a környék és az itt élő emberek. Harmadszorra lakom már itt. Lenyűgöző számomra, hogy az ember mindig találkozik ismerősökkel a városban.