Német nyelv és kézimunka tanár

Történelem tanár

Angol nyelv, dráma, magyar nyelv és irodalom tanár

1998-ban végeztem Pécsett, majd nyelvtanárként helyezkedtem el. 2006 óta tanítok a Gödöllői Waldorf Iskolában angolt, valamint magyart és drámát is. Azt hiszem, mindig ezt akartam csinálni.

Matematika, filozófia tanár

Művészettörténet tanár

1971-ben születtem Sárváron. A budapesti Képző,-és Iparművészeti Szakközépiskolában érettségiztem, textil szakon. Öt évet dolgoztam, mint öltöztető és jelmezkivitelező az Ódry Színpadon, majd felvettek a Képzőművészeti Egyetemre. 1999-ben diplomáztam – festőművész, valamint művészettörténet és rajz szakos középiskolai tanárként. Abban az év őszén indult a gödöllői waldorf gimnázium, ahova régi jó barátaim hívtak. Csodálatos élmények részese lehettem: a szülők és a kollégák teljes bizalommal adtak lehetőséget, hogy a semmiből kialakítsam, felépítsem a gimnázium minden évfolyamán a művészettörténet tantárgy szerkezetét, pedagógiáját. Sokat tanultam a waldorf képzéseken nagyhírű külföldi kollégáktól és még többet a kamaszoktól. És lehetőségem van ebben az iskolában – rajztanárként a középtagozaton és a gimnáziumban, kézimunkatanárként a 8. osztályban – a mindennapok szintjén a bennem dúló kreatív erőket a legváltozatosabb módokon kiélni. Amióta érettségizőink vannak, azóta minden évben több diákom tesz nagyon jó rajz vagy művészettörténet vizsgát.

2006-tól újabb, embert próbáló feladatra vállalkoztam, amikor elvállaltam
az osztálykísérőséget is.

A waldorf pedagógia lelkes hívőjeként – a napi szinten megvalósuló, a gyakorlatban megtapasztalt élmények hatására – a kisfiamat is ebbe a fantasztikus iskolába hoztam tanulni.

Harminchárom évvel ezelőtt egy augusztusi reggelen születtem Csíkszeredában. Az erdélyi kisfaluban, ahol felnőttem, a szüleimnek köszönhetően igazi védettségben és titokzatos mesevilágban teltek a gyermekéveim. Otthon a hagyományok nagyon erősek, és nagy lépésnek számít azoktól eltérni. A szüleim és nővérem támogatását viszont a kezdetektől élvezhettem, ők arra biztattak, hogy merjem tovább gondolni a dolgokat és kreatívan éljek.

16 évesen találkoztam először Steiner munkáival és a Waldorf pedagógiával. Bukarestben végeztem a waldorf tanárképzőt, ma már humorosnak tűnő nehéz körülmények között, ahol viszont nagyon jól képzett külföldi és helyi tanárok egy új világ kapuit tárták fel. Az iskola mellett egy Waldorf gyógypedagógiai iskolában voltam kisegítő, így a tanultakat a gyakorlatban is megfigyelhettem. Az államvizsga után Magyarországra költöztem, hogy a Népi mesterségek iskolájában tovább képezzem magam. Több népi mesterség titkaiba sikerült belepillantanom. Népi textilművességet tanultam és szereztem egy játszóház vezetői képesítést is a közművelődési szak mellett.

Ezek után kerültem a gödöllői waldorf iskolába osztálytanítónak 2001-ben. A kezdeti izgalmak és aggodalmak után nagyon lelkessé váltam a tanításban és el sem tudom képzelni, hogy bármely más helyen ilyen sokat meg tudtam volna a világról, magamról, az emberi kapcsolatokról, mint ebben az iskolában. Évekig ébredtem azzal a gondolattal, hogy milyen hihetetlenül szerencsés vagyok. Ez még ma is előfordul. Itt érzem a “közösség megtartó erejét”. Az előző osztályomat nyolcadikig vittem és minden velük való találkozás megerősít a munkámban. Jó látni, hogy milyen nagyszerű fiatalokká váltak. Az elmúlt 10 évben több továbbképzésen voltam (IAO, nemzetközi képzések, Bothmer), sok látszólag teljesen más jellegű dologgal is foglalkoztam, de valahogyan minden úton ugyanahhoz a nagy egészhez jutok el és ez nagyszerű. Az új osztályommal is kezdem megtalálni a közös hangot, kiváltságosnak érzem magam, hogy láthatom miként formálódnak és bontják ki a bennük rejlő csodákat.

Magyar nyelv és irodalom, dráma és német nyelvtanár

Földrajz, fizika tanár

Kálózi Attila vagyok, a Gödöllői Waldorf Iskolában tanítok földrajzot, fizikát, időnként néhány más dolgot (földmérés, ökológia, kémia, stb.) 2008 óta.

Röplabda edzőként is dolgozom, számos röplabda csapatot vittem már sikerre különböző versenyeken. Szeretek főzni, kirándulni, focizni, játszani stratégiai és műveltségi játékokat és élni kicsiny életemet. Több kirándulást szerveztem már az iskolában és azon kívül, összesen 35 országban jártam már.

A kedvencem a földrajz fakultációs kirándulások, 2010-ben Olaszországban voltunk, 2011-ben Ukrajnába mentünk. Szeretek a diákokkal sportolni, focizni, kirándulni, beszélgetni; a diák önkormányzatért (DÖK) felelős tanár is én vagyok. Remek eredményeket értünk el 2010-ben és 2011-ben felvételiző diákjaimmal, Rácz Melinda például a jeles emelt szintű fizika érettségijével az egyik leány gólya a BME Villamosmérnöki Karán (két lány jutott be), de többen is hallgatók -volt tanítványaim közül- az ELTE földrajz és földtudományos szakjain.

Biológia, kémia tanár

Német nyelvtanár

Kecskés Judit vagyok és talán egyedüliként a tanári karban, tősgyökeres gödöllői. Itt születtem, a Gödöllői Török Ignác Gimnáziumban érettségiztem, majd rögtön ezután végtelen kíváncsisággal valami új, valami más iránt – 1988-ban, az első magyar diákként, Vekerdy Tamás javaslatára megkezdtem tanulmányaimat a Witten-Anneni Waldorf- tanárképző Intézetben. 1993-ban szereztem itt euritmia-tanári diplomát, majd ezt követően, egy kis vargabetűt bejárva, elvégeztem az ELTE Bölcsészkarán a német nyelvtanári szakot.

A Gödöllői Waldorf Iskolában 1998 januárjában kezdtem el tanítani, megérkezve sok jó barátom közé, akikkel együtt tanultunk Németországban. Osztálytanítóként, majd később osztálykísérőként vettem át az akkori hatodik, iskolánk második legidősebb osztályát.
Életem egyik legszebb időszaka volt ez, mind a diákok, mind a szülők nagyon meghálálták a rengeteg rájuk fordított időt és energiát. Az évek során öt nagy színdarabot mutattunk be, rengeteget kirándultunk, buliztunk együtt. Szinte mindnyájukkal máig is tartom a kapcsolatot.

Mindemellett röviddel pályafutásom megkezdése után néhány kollégámmal és lelkes szülővel karöltve, nekem jutott a gimnázium alapításának oroszlánrésze, pár évig pedig iskolaképviselőként (igazgató) is működtem gyermekeim megszületéséig, akik ma már ide járnak hozzánk, a Gödöllői Waldorf óvodába ill. iskolába. Férjemmel együtt úgy érezzük, hogy mindketten nagyon jó helyen vannak itt, lelkesek, örömmel indulnak el minden reggel, majd pedig rengeteg élménnyel térnek haza.

Harmadik éve tanítok újra az iskolában szaktanárként elsősorban németet, főként a gimnáziumi tagozaton. Nagyon szeretem ezt a nyelvet, mert segítségével rengeteg élményben volt részem az elmúlt húsz évben. Tanulmányaim után is rendszeresen visszalátogattam Németországba, ahol a Waldorf pedagógia megismerésén túl csodálatos emberekkel, egészen más életfelfogással, rendkívül pezsgő kulturális élettel ismerkedhettem meg.

Iskolai munkám során nap, mint nap megélem Rudolf Steiner szavait: “Minden nevelés önnevelés”, mivel a diákok folyamatos belső fejlődésre, pedagógiai munkám fejlesztésére ösztönöznek. Mindemellett azért is szeretek nagyon itt dolgozni, mert mély gondolkozású és érzésű remek tanártársaimmal közösen törekszünk arra, hogy maradandó értéket teremtsünk.

A tanításon kívül rendszeresen tolmácsolok a Waldorf Ház és a Magyar Waldorf Szövetség szakmai továbbképzésein.

Szabadidőmben igyekszem minél több időt tölteni családommal, gyermekeimmel, ezen kívül rendszeresen jógázom és fuvolázok. Pár kedves kollégámmal együtt pedig tervezzük, hogy közösen euritmiázunk, felelevenítve egykori tudásomat.

Nagy élményt jelentett számomra a tanári karral való színjátszás: 2011. júniusában adtuk elő Shakespeare Szentivánéji álom c. darabját, melyben Puck szerepét alakíthattam. Ha majd időm és családom lehetővé teszi, a jövőben szívesen foglalkoznék többet a színjátszással is.

Festés és rajz tanár

A maga rajzolta úton járó művész

Írta: Vizy Miklós

Egy ember írásban való bemutatására sokszor egy könyv sem elég.

Kőhalmi Ákos bemutatására pályatársa és barátja, Vizy Miklós egy 5 oldalas, géppel sűrűn teleírt anyaggal készült. Ezt olvasta fel Ákos, az alkotó budapesti, Aegon Galéria beli kiállításának megnyitóján.

Ebből szemelgettem részleteket, hogy a honlapunk olvasói is megismerhessék az iskola egyik meghatározó személyiségét.

Kőhalmi Ákos Győrben született, 1963. december 27-én. Itt végezte iskoláit, a textilipari szakközépiskolából a Tanítóképző Főiskolára vezetett útja. A mai képzőművész testnevelés szakos tanár lett, és rajzból kettese volt. Ilyenkor szoktuk Einsteint emlegetni. Kezdő pedagógusként egy általános iskola alkalmazta, mint úszómestert. Azonban a sors iróniája- az intézményben uszoda még nem is volt! Így hát napközis tanár lett, majd kopogatott egy új világ.

A nagy találkozás Vekerdy Tamással és Kirsch Úrral, az antropozófia és a Waldorf- pedagógia nagyköveteivel arra vezette, hogy Németországban ismerkedjen a Waldorf-pedagógiával, és megtalálja útját, a rajzolt vonalak útját. A rajz eszközzé vált, hogy Ákos leírhassa, ami benne zajlik. Fekete-fehér, tüskés útja volt ez a belső tisztulásnak. Azok a képek, amelyekkel nemrégiben Budapesten is kiállítottak, voltaképpen önkarbantartó naplórészletek, titkos recept alapján, arra, hogy hogyan élheti túl az egyén a hétköznapjait. Az első kiállítása 1992-ben, Wittenben, tulajdonképpen egy tüntetés volt a harmonikusnak ítélt világ és a tüskés út között.

Tanulmányainak eredményeképpen diplomát szerzett a képzőművészeti szakon, majd hazatért Magyarországra.

Ekkor történt, hogy Kecskés Judit megkereste telefonon Gödöllőről, hogy a gödöllői Waldorf Iskola tanárt keres. A sors iróniája ismét közbeszólt: ahogy Ákos elfogadta a gödöllői lehetőséget, a győri Waldorf Iskola is bejelentkezett igényével Ákos iránt. De Ákos már elkötelezte magát.

Valamit megtaláltatott Gödöllőn, talán az elképzelt pedagógus jövő. Itt még senki sem kapott kettest rajzból Ákostól. Az osztálytanítóság mellett rajzot-festést kellett tanítania, elsőtől nyolcadik osztályig, ma már elsőtől tizenkettedikig. A Waldorf-pedagógia által biztosított tanári szabadság valószínűleg a művészt Kőhalmi Ákost is szárnyalni engedte.

A jelenlegi elsős osztálytanítónak szép új családja van, négy gyönyörő lánya, felesége, Orsi, aki szintén Waldorf-tanár.

Szeretném megosztani Veletek, a Dióhéj olvasóival egy személyes élményemet Ákosról:

Arra lettem figyelmes, hogy Ákos körül mindig rendeződik valami. Ha konferencián jegyzetel, vagy ha csak egy térképet, plakátot rajzol, mind-mind közelebb áll a műalkotáshoz, mint a jegyzetekhez, vagy a hideg realitáshoz. Sőt, megfigyeltem, hogy a tanáriba az asztalán is rendszeres kiállítás van. Ha egy füzetcsomót letesz, biztos, hogy a tetejére kerül egy kavics, vagy egy szobor, de lehet, hogy csak egy fadarab, de az nem véletlenszerűen, hanem egy rendező-alkotó elv szerint, illesztve a környezetbe. Zenekazettáinak a tokjait is maga illusztrálja, osztályában táblarajzai ugyancsak művészi gonddal készülnek. Egyszerű iskolai eseményeket hirdető plakátjai messziről árulkodnak egyéni alkotójukról. A ceruza mellett másik nagysága az olló és újság, kollázsainak üzenete néha több eredeti gondolatot hordoz, mint az egykori nyersanyaga, a színes magazin.

Végezetül Sinkó István, művészettörténész ezzel a történettel jellemezte Ákos művészetének lényegét:

A kínai zen mester utolsó műveként csodás hegyi tájat festett. Az égbenyúló sziklák leereszkedő ködbe vesztek. A fák csúcsait elmosta a pára. A hegy lábánál keskeny út kanyargott a hegy mélye felé. A mester elvégezte ez utolsó ecsetvonást, letette rajzszerszámát, majd belépett festményébe, elindult az úton, melyet maga rajzolt.

Euritmia tanár

A múlt század “leghat-hatosabb” évében születtem, Budapesten. Ha akkor lett volna Waldorf Iskola, biztosan még egy évig az óvodában tartanak, mert nyári gyerek vagyok.

Öt éves koromig Kőbányán, majd Dél- Budán, Albertfalván éltem. Mindig is szerettem gyerekekkel foglalkozni, ezért Óvónői Szakközépiskolába, majd a Tanítóképző Főiskola Óvónői szakára jártam, azután egy állami óvodában dolgoztam hét évig Budafokon.

Huszonhárom évesen hallottam először a Waldorf pedagógiáról, majd Solymárra jártam Vekerdy Tamás ismertető előadásaira, ahonnét egyenesen vezetett utam- elsők között- a Waldorf Óvónő Képzésre. Ennek során Németországban és Ausztriában is voltam gyakorlaton. A képzés befejezése után rá kellett döbbennem, hogy ott lehet igazi Waldorf Óvodát létrehozni, ahol a szülők is részt vállalnak ebben. (Azóta, majd húszéves pedagógiai gyakorlattal a hátam mögött is az az egyik nevelési alapelvem, hogy a szülőket együttműködő, egyenrangú partnernek tekintem.)

Így egy igazi Waldorf óvodában helyezkedtem el itt, Gödöllőn úgy, hogy előtte nem is láttam a várost, de elég volt egyetlen pillantást vetnem az óvodára és itt “ragadtam”. Négy szép évig voltam itt óvónéni, azóta már a volt óvodásaim java is leérettségizett.

Még a képzésen ismerkedtem meg az euritmiával, a huszadik században született mozgásművészettel. Kicsi gyermekkorom óta érdekelt a mozgás és nagyon örültem, hogy erre rátaláltam. Tehát 1997-től négy évig a Nappali Euritmia Képzés tanulója lettem, felnőttként. Ezután ismét visszatértem Gödöllőre, mint euritmia tanár. Először két osztályban majd egyre többen, jelenleg nyolc osztályban tanítok. Az óvodás korosztályt sem felejtettem el, mert náluk is tartok foglalkozást hetente Gödöllőn és Szadán is, korábban a szentendrei és a váci óvodában is. Nyolc évig pedig a váci Waldorf iskola munkatársa is voltam.

Jelenleg a legnagyobb kihívást az osztály kísérés jelenti számomra, ami szerintem az egyik legszebb dolog a világon, de ennek megfelelően súlya is van. A gimnáziumban pedig pályakezdőnek számítok. Van mit tanulnom, de sokat köszönhetek ebben a diákjaimnak és a kollégáimnak, meg a szülőknek is!

Saját családom sajnos nincs, de egy felnőtt keresztlánnyal és egy unokaöcsivel büszkélkedhetem. Emellett pedig számos jó baráttal!

Szeretem a természetet és ezért meg- megfordulok időnként a kéktúrásoknál. De még saját diákkorom óta bennem él a kémia, biológia és földrajz szeretete is. Jó lenne a jövőben jobban megmerítkezni a művészi euritmiában. Ha ez sikerül, akkor ily módon is találkozhatunk!

Nagyon megszerettem Gödöllőt, magával ragadó a környék és az itt élő emberek. Harmadszorra lakom már itt. Lenyűgöző számomra, hogy az ember mindig találkozik ismerősökkel a városban.

Német nyelvtanár

Iskolánkban németet, kézimunkát, és olykor latint tanítok. Gödöllőn élek családommal. Mindhárom gyermekem a gödöllői waldorf iskolában tanul. Anyaként és tanárként is örömmel tölt el, hogy rátaláltam a waldorf pedagógiára. Lelkes híve és tanulmányozója vagyok az antropozófus orvoslásnak.

Eddig két könyv magyar nyelvre történő fordításában vehettem részt:

• Rudolf Hauschka: Táplálkozástan
• Wilhelm Pelikan : Hét fém

Dr Hauschka kozmetikusként is dolgozom.

Végzettségeim:

Bessenyei György Tanárképző Főiskola, Nyíregyháza, magyar-német szak

Részképzés: Pädagogische Hochschule, Zwickau Institut für Waldorfpädagogik, Witten Annen

Einjähriges Intensivtudium (tanári diplomával rendelkezők számára szervezett képzés), Methodik –Didaktik für Fremdsprachenunterricht

Szépmíves Szakképző Iskola, Budapest, Kozmetikus szakképesítés

Natura Budapest, Dr Hauschka Kozmetikus Képzés

Kertművelés, mérnöktanár

Végzettsége: agrármérnök, mérnök- és waldorf tanár, szakvizsgázott pedagógus, közoktatás vezető. A 9. évfolyam osztálykísérője, a 6.-9. évfolyamon kertművelő tanár, az iskola kinevezett igazgatója.

Testnevelés tanár

A Magyar Testnevelési Egyetemen végeztem, középiskolai testnevelőként, gyógytestnevelőként. Több évig tanítottam sajátos nevelési igényű tanulókat egy speciális iskolában Miskolcon. Az iskola hatására végeztem a Bárczy Gusztáv Főiskolán , mint logopédia szakos gyógypedagógus. Aztán mozgásterapeutaként sikerült megtalálnom a kapcsolatot testnevelés és logopédia között.

Majd 2004-ben a költözködés, új munkahely nagy kihívások elé állított, ami nem volt más, mint a Waldorf iskola.

Itt vált igazán mottómmá a következő mondat: ” Sokat tanultam mestereimtől, sokat tanultam pályatársaimtól és mindenkinél inkább tanítványaimtól.”

Jelenleg 5. osztályosoktól tanítok 12. osztályosokig testnevelést az iskolában.

Fejlesztőpedagógus, szabad vallás tanár

A linkre kattintva olvasható bővebb információ a fejlesztő pedagógiáról.

.

Ének tanár

2008. óta tanítok az iskolában, az 1. osztályt vettem szárnyaim alá akkor. Ám szoros kapcsolatom e színes világgal sokkal korábban kezdődött:
1990-ben azon szerencsés gyerekek egyike voltam, akik beléphettek a Gödöllői Waldorf Óvoda kapuján. Aztán egy évvel később az induló iskoláén, s felnőttünk együtt – az iskola és mi, tanulók.

Az érettségi után a solymári Waldorf-tanárképzés nappali tagozatos hallgatója lettem, ahol osztálytanítói és dráma szakos tanári diplomát szereztem. Eközben szép lassan elhittem, hogy belőlem is lehet Waldorf-tanár.

Végül voltam bátor jelentkezni egykori iskolámba, hogy mindjárt egy osztály élére álljak. Két csillag vezérelt, melyeket követnem kellett:

Az egyik a csillapíthatatlan tenni akarás: a világért, a felnövekvő gyermekekért és mindezt őrajtuk keresztül (ahogy az már csak egy fiatal felnőttnél, mondhatni, életkori sajátosság).

A másik pedig, hogy iskolánk építéséhez helyzetemnél fogva különleges tapasztalattal járuljak hozzá.

E „nagy szavakat” jelenleg a 4. osztályban váltom tettekre, s a 3. és 1. osztályos zeneórákon, valamint ez évtől az alsó tagozat zenekuckós csoportjaiban.

Szeretek a gyerekzsivajban lenni az osztályban, szeretem látni tanítványaim arcán, amikor egyszer csak megértik azt, amit magyaráztam. És szeretek erre visszaemlékezni otthon, a csöndben, egy tea mellett.

Angol nyelvtanár

1993-ban végeztem a zilahi tanítóképzőn.Már gyerekkoromban tanár szerettem volna lenni, aztán kisebb másfelé próbálkozások után “hazaérkeztem”. Magyarországon kezdtem el tanítani, Csenyétén, ez egy kis cigányfalu Borsod-megyében. Az odakerülő tanítók nagy vágya volt élményszerűen tanítani, elbűvölni az iskolába kerülő gyerekeket.Egyetlenegy nem roma gyerek került az iskolába az én három ott töltött évem alatt. Nagyon sok élményben volt itt részem: rengeteget jártunk Budapestre igazi, elhivatott pedagógusoktól tanulni (Alternatív Tanári Műhely, alternatív iskolákba való látogatások); sok projektben dolgoztunk együtt szociológusokkal, pszichológusokkal, iskolaalapító tanárokkal; állandóan pályázatokat írtunk; megnéztük, hogyan képzelik el Hollandiában a roma gyerekek tanítását; minden évben kirándultunk egy-egy gyönyörűt, és még New Yorkba is eljutottam Csenyétéről.

Angol nyelvtudásom tökéletesítése után még egy évet töltöttem ebben a különleges közösségben. Elkezdtem közben a waldorf posztgraduális képzést, majd Gödöllőre kerültem. Nyolc évig voltam osztálytanítója egy fantasztikus csapatnak, köszönöm a szülők bizalmát, nyitottságát, és minden tanítványom egyediségét – rengeteget tanultam tőlük. Életem legszebb évei voltak ezek. Most leginkább anya vagyok, Panna lányunk pár nap múlva öt éves. Jelenleg angolt tanítok az első négy osztályban, és férjemmel: Miklóssal, meg tanártársaimmmal együtt járok a waldorf-úton, melyben nekem legfontosabb az emberi szabadság tisztelete. Az iskolát kijáró fiatalok lendülete, útkeresése és mély hite az élet szépségében, csodálattal tölt el, és remélem ebben, mi felnőttek is egy picit közrejátszottunk.

Angol nyelvtanár

Német nyelv és kézimunka tanár

Szombathelyen születtem, 1966. február 27-én. Már csak egy fiam jár az iskolánkba: Matyi tizenegyedikes, Marci 2012-ben érettségizett.

Elváltam, 2007. Pünkösd Vasárnapján újra nősültem, feleségem Kökéndy Nelli, 2008. július 17-én született kisfiunk: Szalai-Kökéndy Lóránt (rendes nevén Lutyi), majd napra pontosan rá három évre Magdaléna (Mancika).

Szadai lakos lettem 2008 novemberében, amikor beköltöztünk Kossuth utcai házunkba.

Tanulmányok, szakmai gyakorlat:

• A Waldorf-tanár továbbképzéseken (IAO) 13 éve vagyok aktív résztvevő (természettudományos-, kézműves IAO, valamint az osztálytanítók Nyári Akadémiája)
• Az 1999/2000-es tanév óta dolgozom ebben az iskolában, előtte egy szakképző iskolában tanítottam biológiát.

Nyelvismeret:

• angol (alapfok)
• német (betűfelismerő, de már tanulgatom!)
• orosz (már megkopott a 12 évnyi tanulással szerzett tudás :))

Végzettségeim (sorrendben):

• méhész
• mezőgazdasági mérnök
• asztalos
• mérnöktanár
• Waldorf-tanár (Solymár – osztálytanítói szak)

Iskolai feladataim:

• A 2005/2006-os tanévig (7 éven át) biológiát és kémiát tanítottam a 7-13. osztályokban,
• A 2006-ban érettségiző osztály osztálykísérője voltam, nekik még kézművességet, drámát, sőt egyik évben éneket is tanítottam.

Az intézmény szervezésével kapcsolatos korábbi feladataim jó részét egy időre leadtam, hogy több időm, erőm legyen a családjaimra (szerelmetes feleségecském, gyermekeim és a tanítványaim)

Érdeklődési köröm:

• népzene, komolyzene, “könnyűzene” (8 évig énekese voltam a IRMA zenekarnak);
• színjátszás;
• szeretek beszélgetni komoly és kevésbé komoly témákról;
• szépirodalmi kedvenceim: H. Hesse, Weöres Sándor, Wass Albert, József Attila, Fodor Ákos és általában is imádom a haikukat…;
• szeretek focizni;
• különféle kézműves tevékenységek;
• a házban ill. akörül a legtöbb mindent magam végzem, végeztem el.

Ének-zene tanár, karvezető

Szabad vallás tanár

1961-ben születtem Gyöngyösön. 1980-ban kezdtem tanítani, munka mellett levelező tagozaton végeztem el a Jászberényi Tanítóképző Főiskolát. Tizenkilenc évet tanítottam egy kis, falusi iskolában. Az ott eltöltött évek tapasztalatai alapján megfogalmazódott bennem, hogy a hagyományos pedagógiai eszköztár nem alkalmazható minden helyzetben. Kezdtem érdeklődni az alternatív pedagógiák iránt, Vekerdy Tamás útmutatásával hamar rátaláltam a Waldorf útjára.

A solymári iskola indítása óta folyamatosan figyelemmel kísértem a Waldorf pedagógia magyarországi kibontakozását. Harmadik gyermekem születéséig csak passzív szemlélőként, de ezt követően szülőként már aktívan is részt vettem egy óvoda életre hívásában, ami természetesen idővel – ahogy az ovis gyerekek nőttek – magával hozta az iskolaalapítást is. Vekerdy biztatására jelentkeztem a Waldorf tanárképzésre és 1999-től már Waldorf iskolában tanítottam. A tanárképzésen több gödöllői kollégával ismerkedtem meg, Gödöllőn is hospitáltam – néhány Gyöngyösön töltött év után –, viszonylag hamar ide is kerültem. Első gödöllői osztályom most kilencedikes, őket elsőtől nyolcadikig kísértem. 2005-ben végeztem el az Extra Lesson segítőtanár-képzést. “Szabad” évemben – Meixner-féle diszlexia prevenciós és redukciós módszer tanfolyamát végzem.

Jelenleg négy felnőtt gyermek anyukájaként, három kis unoka boldog nagymamájaként élek Gödöllőn.

Biológia, földrajz, angol nyelvtanár

Vizy Miklós 1997-től tanít iskolánkban. Kétszer vitt végig, nyolc-nyolc éven át,osztályokat.

Magáról így vall: Ötven évesen kezdtem tanítani, ha megkérdezik mit csináltam addig, válaszom, készültem Waldorf tanítónak. A Sors a németországi Witten városába vetett, ahol a Waldorf tanárképzés vezetője hívta fel a figyelmemet, hogy tanítanom kellene.

Eljutottam hospitálni Gödöllőre, Kőhalmi Ákos akkori harmadik osztályában töltöttem egy hónapot. Olyan erővel hatott rám az  ott tapasztalt hangulat, a tanítás szépsége, a gyerekek és a tanárok egymáshoz való viszonya, hogy visszamenve Wittenbe, azt mondtam, azonnal tanítani szeretnék. Két év után felvételizni jöttem, két iskolába, Pesthidegkútra és Gödöllőre. Felvettek ide is, oda is, én Gödöllőt választottam. Majd Mesterházy Zsuzsa képzésén fejeztem be pedagógiai tanulmányaimat. Mondhatnám úgy is, hogy kezdtem el, mert minden nap, a gyerekek között, egy-egy tanulmány, azóta is.

Egyik fiam, Vizy Péter és feleségem, Richter Bea is itt tanít Gödöllőn. Unokáim közül (7) ketten az óbudai Waldorfba járnak, egyik másodikos, másik kilencedikes. Itt Gödöllőn elsős Vizy Dorka, Bálint öccse óvodás, Panna kislányom a szadai Waldorf óvodában tölti egészséges napjait.

Biztosan illene pályafutásom kiemelkedő élményeiről írni, de, mivel nagyon sok ilyen van, nehéz lenne most választanom. A csillogó szempárok tulajdonosai, azok az igazi mesélők, remélem fényük nem kopik, csak átalakul, egy-egy felnőtt hivatásban, egy-egy emberi gesztusban fellelhetők az együtt eltöltött évek.

Befejezésül Sándor György egyik híres poénját idézem: “Maguk csak a Wasserman tanár úrral jártak volna jobban, de az is én vagyok…”

…

Vizy Miklós, gondnok

Hogyan lehet egy tanítóból gondnok? Először is kellő életkort kell megélni, azután szeretni kell az iskolát úgy, hogy ily módon is, a közelében maradhass. Másodszor, évek alatt fel kell gyűlni olyan gondolatoknak, hogy hogyan lehetne szépíteni, illetve valamilyen rendben tartani, ismerve a körülményeket. Az is fontos, hogy az évek során némi kapcsolatrendszerre is szert tettél.

Még csak félállásban csinálom, mert még tanítok, de szeretném folytatni terveim megvalósítását, például a külső kőborítást, a belső csempe mozaikozást, kerékpár és roller tárolók építését. Kerti padok, szép növények, fák, sármentes lépcsőház, fával fedett tornaterem, biztonság, tisztaság jut eszembe.

A gondnoki munka szépségei, például egy Tér-Erő nap, az igazi munka örömeivel. Mélységei: egy dugulás a mellékhelységekben. Ilyenkor mindig eszembe jut egyik példaképem, Herr Rauer, német matematika tanár, csillagász, aki Wittenben (németországi Waldorf tanárképző) a takarítási napokon mindig a WC-k takarítását vállalta, mondván, ilyen munkát csak olyan ember végezhet, aki elég öntudattal bír, s tudja, hogy várja őt más magasztosabb feladat is az életben.

A többi dolgot meg bízzuk a munkás hétköznapokra, vajon megvalósul legfőbb célkitűzésem? „A Waldorf iskola jó illatú…”

Kézművestanár

Budapesten születtem 1972. május 13-án, a famunkákhoz vonzódásom azonban csak későbbi eredetű. A gimnazista éveimhez kötődik, amikor gitározni tanultam, és saját gitárt akartam készíteni. Ez vitt abba az irányba, hogy érettségi után elvégezzek egy 2 éves bútorasztalos szakiskolát. Ezután néhány nagyobb asztalos vállalatnál próbáltam megtalálni a helyem, de az ottani munkákban kevés örömöm leltem. „Igazi” fa helyett többnyire csak préselt, ragasztott forgácslapokból állítottunk össze irodabútorokat. Nem ezért tanultam fával dolgozni, így ideiglenesen felhagytam az asztalossággal. Elkezdődött egy útkeresés. Váltásként két évig dolgoztam színházi technikusként (világosítás, hangosítás) egy pesti színtársulatnál. Hasznos tapasztalatokkal teli, nagy élmény volt a színészvilágba való betekintés és az előadásokkal járó utazások a csoporttal. Ezzel párhuzamosan pedig, már a gimnázium óta együttesekben gitároztam. Havonta többször felléptünk kis klubokban, időnként nagyobb fesztiválokon is, ahol esténként a 60-as, 70-es évek blues rock zenéjét játszottuk. Közben hiányzott a famunka, ezért újra beálltam egy nagy asztalos céghez. Az eredmény sajnos ismét monoton szériamunka volt, többnyire bútorlapokkal. És ekkor jött a nagy váltás!

Édesapám, aki a Gödöllői Waldorf Iskolában osztálytanító immáron több mint 14 éve, éppen akkoriban végezte Németországban a Waldorf tanárképzést. Egy szabadságom alkalmával meglátogattam őt, ekkor ismertem meg ezt a pedagógiát és az ottani kézműves szakot. Mindez 1996-ban történt. Láttam az ott készült remek fafaragásokat, a lenyűgöző absztrakt szobrokat, meg az iskola asztalos műhelyében készült gyönyörű aszimmetrikus formájú fabútorokat. Rögtön azt gondoltam: „Na, annak idején valami ilyesmiért tanultam fával dolgozni!” Itthon a munkám azonnal felmondtam, és jelentkeztem Wittenbe a négy éves Waldorf tanárképzésre, ahol aztán 2001-ben elvégeztem az osztálytanító és kézműves szakot. Kézműves tanárként fő területeim a fafaragás, agyagozás, asztalosság és kőfaragás, de jó alkalmam volt belekóstolni a korongozásba, rézművességbe és a kovácsolásba is. Ezután még egy évet töltöttem Wittenben, hogy tovább képezzem magam. Feljártam az iskola műhelyébe faragni, látogattam a közelben fekvő német Waldorf iskolák kézműves tanárait és óráikat, és dolgoztam a Choroi hangszerépítő műhelyben, ahol hárfákat és xilofonokat készítenek.

Hazatérésem után, 2002-ben a solymári Fészek Waldorf Iskolában kezdtem el tanítani kézműves tanárként közép és felső tagozaton. Izgalmas kihívást és remek tapasztalatot jelentett az ott eltöltött 6 év során a faragóműhely kiépítése és vezetése. Időközben aztán egyre több személyes szál kezdett kötni a Gödöllői Waldorf Iskolához. Édesapámon keresztül a gödöllői tanárok és a szülők közül is sok kedves ismerősre tettem szert. Igen megörültem hát, amikor felkértek, hogy csatlakozzam a csapathoz kézműves tanári minőségemben is. Itt már egy nagyobb műhelyteremben és komolyabb felszereltség mellett folytathattam a munkámat. Nos, így történt, hogy faragótanárként 2008 óta már a gödöllői diákokból igyekszem embert faragni.