Az a feladatunk, hogy a gyermek környezetében olyan hatást fejtsünk ki, hogy egészen a gondolatokba és érzületekbe menően a jót, az igazat, a szépet és a bölcset utánozó lénnyé lehessen.

Rudolf Steiner

Szülők Iskolája – beszámoló
Étkezési szokásaink – mit eszünk és hogyan?

2013. február 5.

Nem a kenyér táplál minket,
hanem a kenyérben lévő
örök isteni teremtő szó,
az élet és a szellem.”

Angelus Silesius
.

Január 26-án, szombat délelőtt, örömmel tettünk eleget Kecskés Judit és Ruszkay Andrea kérésének, mely szerint a Szülők Iskolája sorozatban az étkezési szokásainkat vizsgáltuk meg és felül. Kuntz Orsival a fekészülés alatt rádöbbentünk, hogy ez egy igen érdekes, soha véget nem érő, izgalmas téma. A mai rohanó világban mi kerül az asztalra, hogyan és honnan kerül oda, mi az, ami segíti a gyermeket általában, illetve melyek azok a táplálékok, amelyek őt személyesen támogatják – minden anya szeretné a legjobbat nyújtani a családjának, a gyermekének e területen.

Udo Rezenbrink kis füzete (címe: A gyermek táplálkozása; fénymásolatot lehet tőlünk kérni, kapni) adta a vázat ehhez a beszélgetéshez, ma is időszerűek és hasznosak a sorai. Antropozófus orvos volt, 1913-ban született, majd táplálkozáskutató lett, 78 évesen még aktívan tevékenykedett. 1994-ben halt meg.

Horváth Éva és Szepesi Dóra könyveit érdemes lapozgatni, akik az ő tanait tiszteletben tartva dolgozták ki saját „módszereiket”, jegyezték le saját tapasztalataikat. E szombat  délelőttön az első hét évről sikerült részletesen beszélnünk (a gyermek fejlődésének kezdete), a második hét évet csak érintettük, mert elfogyott az időnk. Rudolf Steiner hét éves periódusokra tagolta az ember életét, és az Én fejődésében minden ilyen szakasz jellegzetességeit megfigyelte, és kiemelte a legfőbb feladatokat.

Az első hét éves szakasz (az iskolába kerülésig) kisebb időtartamokra bontható: 2,5 éves korig fejlődik az agy és az idegrendszer, 5 éves korig fejlődik a ritmikus rendszer, és alakul ki a légzés és a vérkeringés helyes viszonya, majd 7 éves korig (ez a fogváltást előkészítő szakasz) az anyagcsere-végtagrendszer erősödik meg. Hogyan táplálhatjuk úgy a gyermekeinket, hogy e fejlődést segítsük, ne ellene dolgozzunk, hogyan alapozunk meg, illetve kerülhetünk el későbbi betegségeket, miért fontos a ritmus a kicsik életében és miben erősíti őket – ezekről volt szó.

A kamaszkorban előtérbe lép a szív és a tüdő fejlődése, megjelennek erősen az érzelmek, az akarat – máshol van a súlypont, más módon támogathatjuk a gyermekeinket. Nagyon fontos a vers jelenléte ahhoz, hogy a kamasz jól tudja megélni ezt az életszakaszt.

Az a szép az antropozófiában, hogy nagyon fontos és igaz támpontokat nyújt az élethez, mégis „megköveteli” a jelenlétet, az emberi szabadságot a folyamatokban. Meg kell élni a fontos pillanatokat mindenféle szempontból. (És melyik pillanat nem fontos?!) Figyeld meg szeretettel és őszintén a gyermekedet, hisz te ismered a legjobban, vedd figyelembe a fejlődési szempontjait, szakaszait, nézd meg a temperamentumát, és hagyd a fentieket is, hogy segítséget nyújtsanak, ha elakadtál, bízz magadban és a szeretetedben.

Finom ennivalókkal búgyúztunk egymástól a nagyon szép és tartalmas euritmia után, melyet Kolinger Margó és Keresztes Laci vezetett. Köszönjük Mindenki itt- és jelenlétét, jó volt megélni veletek ezt a délelőttöt.

Richter Bea

.